Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Rumen Radev bolgár elnök beszédet mond az V. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Elkezdődött a kormányalakítási "keringő" Bulgáriában

Rumen Radev bolgár elnök tárgyalásokat kezdett kedden a parlamentben képviselt politikai pártok és koalíciók vezetőivel az új kormány megalakításáról.

Az államfő első találkozóját az október 27-i előrehozott parlamenti választásokon első helyen végzett, Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) nevű jobbközép koalíció képviselőivel tartotta. Miután gratulált a győztesnek, Radev felkérte a koalíció vezetőjét, Bojko Boriszov volt miniszterelnököt, hogy értékelje az új kormány megalakításának kilátásait.

"Ezen a héten mindent megteszünk annak érdekében, hogy meggyőzzük kollégáinkat arról, lehetséges az új kormány megalakítása. Ha ez most nem sikerül, akkor a jövőben még kevesebb esély lesz rá" - jelentette ki Boriszov.

Hozzátette: amennyiben erőfeszítésük sikeres lesz, hétfőtől megkaphatják az első mandátumot a kormányalakításra. A politikus egyúttal ellenfelei "politikai önzéséről" beszélt.

A bolgár elnök kedden fogadja a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) pártszövetség vezetőit is, a következő napokban pedig a másik hat politikai tömörülés vezetőit.

A bolgár alkotmány értelmében a legnagyobb parlamenti frakció tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, az államfő felkérésére.

A kormányfőjelölt ezután akkor alakíthat kormányt, ha a parlamenti szavazáson jelen lévő képviselők több mint fele bizalmat szavaz neki. Amennyiben nem kap bizalmat, két további jelöltállításra van még lehetőség: először a második legnagyobb parlamenti párt, majd bármely parlamenti párt vagy koalíció új jelöltet állíthat.

Az október végén tartott parlamenti választást a GERB-SZDSZ nyerte meg 69 mandátummal, a második helyet pedig a PP-DB pártszövetség szerezte meg 37 mandátummal a 240 tagú parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×