Infostart.hu
eur:
367.68
usd:
335.37
bux:
143992.31
2026. november 18. szerda Jenő
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. augusztus 16-án, egy nappal az után, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket, valamint a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták. Asraf Gáni afgán elnök is elhagyta az országot. A német hadsereg elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images/Omer Messinger

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.

Barack Obama vendéglátóként az amerikai fővárosban több száz egybegyűlt vendég előtt Angela Merkel Szabadság címmel Németországban most megjelent, valójában emlékiratait összegző könyvét népszerűsítette. A volt kancellár könyve felöleli szinte egész életét, az egykori NDK-ban töltött gyermekévektől a politikai pályafutás kezdetén, majd a német újraegyesítésen keresztül egészen a tizenhat évig tartó kancellári tevékenységig.

A könyvbemutató a maga módján sajátos volt abból a szempontból, hogy Obama angol nyelven kérdezte Merkelt, aki németül válaszolt. A volt elnök ezt azzal magyarázta, hogy az exkancellár angolnyelv-tudása – mint fogalmazott – "kiváló" ugyan, de precíz ember lévén anyanyelvén kíván válaszolni.

Amikor Obama a volt kancellárt könyvének címéről kérdezte, Merkel azt válaszolta, hogy életének első felében mindig a szabadságot kereste. "A szabadság felelősséget jelent, egyben felhatalmazást, hogy cselekedni kell annak érdekében" – hangzott a válasz.

A könyvbemutató a német beszámolók szerint sajátos volt annak fényében, hogy a két korábbi nagyhatalmú vezető egyetlen szót sem szentelt az ukrajnai orosz háborúnak, nem említették Vlagyimir Putyin nevét, de nem hangzott el a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump neve sem. A két országot egyaránt érintő migrációs válságról pedig csak érintőlegesen esett szó. Merkel – korábbi álláspontjához hűen – mindenekelőtt a menekülés okai elleni küzdelmet szorgalmazta.

A könyvbemutató valójában visszaemlékezésekről szólt. A harmónia ellenére kapcsolataiknak egy árnyoldala volt. Merkel ugyanis nem engedélyezte, hogy Obama 2008-ban elnökjelöltként a Berlin és Németország jelképének tartott Brandenburgi kapunál tartson kampánybeszédet. A beszédet ugyan nem kellett elhalasztania, de az onnan nem messze lévő történelmi emlékműnél, a győzelmi oszlopnál (Siegesäule) kellett megtartania.

A korábbi elnök most az egybegyűltek előtt "megbocsátott" az akkori kancellárnak. "Úgy gondolom, Angela jogosan járt el, el akarta kerülni, hogy egyik vagy másik amerikai elnökjelöltet részesítsék előnyben" – magyarázta Obama. Nem mellesleg 2013-ban elnökként már beszédet mondhatott a Brandenburgi kapunál.

Szó volt a 2008-2009-es gazdasági, pénzügyi válság kezeléséről is, amelynek kapcsán Obama méltatta Merkel érdemeit. Emiatt is voltak olyan vélemények, hogy a másfél órás találkozó unalmas, sőt idejét múlt volt, tele kölcsönös hízelgésekkel és mentes minden önkritikától.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×