A Reuters szerint bár nem sokat tudni Trump konkrét külpolitikai terveiről, annyit azért már most látni, hogy ellentmondást nem tűrő személyiségével, illetve az "erővel kikényszerített béke" koncepciójával rábírhatja a külföldi politikusokat, engedjenek az ő akaratának. Így aztán megoldhatók lennének azok a konfliktusok, amelyekről mint a lángba borult világról beszélnek a republikánusok. Mindenesetre az Egyesült Államok szövetségesei és ellenségei is egyaránt azon töprengenek, vajon az új elnök januári beiktatását követően visszatér-e az előző ciklusra jellemző külpolitikai kiszámíthatatlanság.

A brit hírügynökség felidézi, hogy Donald Trump 2017 és 2021 közötti elnökségét erős protekcionizmus és a világ többi részétől való elzárkózás jellemezte, olyan elemekkel tarkítva, mint amikor azzal fenyegetőzött: az USA kilép a NATO-ból. Mindeközben igyekezett olyan üzletembernek látszani, aki a cél érdekében bármilyen kompromisszumra hajlandó. Így jött létre az azóta is sokat vitatott találkozója az észak-koreai diktátorral, Kim Dzsongunnal, amelyen aztán nem sikerült elérnie, hogy a kommunista ország felhagyjon az atomfegyverkezéssel.

"Az európaiak még mindig nyalogatják azokat a sebeiket, amelyeket Trump az EU-ra kivetett vámokkal, vagy éppen a Németországgal feszültté vált viszonyával okozott"

– idézte a Reuters az Európai Külkapcsolatok Tanácsának egyik elemzőjét. De lássuk a három legfontosabb kérdésben, az ukrajnai és a közel-keleti háború ügyében, illetve a kínai–amerikai viszonnyal kapcsolatban mire lehet számítani az új elnöktől.

Ukrajna

Nagyon sok múlik azon, hogyan fog elnökként beszélni az ukrán–orosz konfliktusról. Ez határozza majd meg azt is, hogy milyen lesz az Egyesült Államok viszonya a NATO-val. Mindenesetre Volodimir Zelenszkij a Donald Trumpnak küldött üdvözletében reményét fejezte ki, hogy az erővel kikényszerített béke elvezethet egy igazságos rendezéshez. Az ukrán elnök ezek alapján arra számít, hogy az új washingtoni vezetés nemhogy felhagyna országa támogatásával, hanem éppen ellenkezőleg, fokozza majd a katonai és a pénzügyi segélyezést. Zelenszkij szerint ez már csak azért is érdeke az USA-nak, mert a katonailag erős Ukrajna az európai béke egyik fontos őrzője lehet.

Viszont Donald Trump tavaly a Reuters-nek úgy nyilatkozott, hogy a béke érdekében Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie Oroszország javára. Ami pedig a Kijevet támogató NATO-t illeti, azt hangoztatta, ha elnök lesz, akkor alapjaiban fogja újragondolni az USA és a szervezet viszonyát. Kampánybeszédeiben többször is megfenyegette azokat az NATO-tagállamokat, amelyek nem költik a GDP-jük két százalékát védelemre. Sőt, egyenesen felszólította Moszkvát, hogy tegyen amit akar ezekkel az országokkal. Brett Bruen, az Obama-kormány egykori külpolitikai tanácsadója erre azt mondta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség alapítása óta nem volt még ennyire fenyegető helyzetben.

Közel-Kelet

Az új amerikai elnöknek azzal is szembe kell néznie, hogy a Közel-Keleten bármikor regionális háborúvá szélesedhet Izrael és Irán konfliktusa. Miközben folyamatosan a teljes támogatásáról biztosította Izraelt az iráni támogatású terrorszervezetekkel vívott harcában, azt is hangsúlyozta, ha elnökké választják, sürgősen be kell fejezni a harcokat. Komoly intés volt ez Benjamin Netanjahu felé, aki egyébként mindig is szoros szövetségben állt Donald Trumppal.

Ezzel együtt is inkább az várható, hogy az új elnök lényegében szabad kezet fog adni Izraelnek Iránnal szemben. Ennek érdekében nemcsak fokozza majd a zsidó állam támogatását, hanem azt nem is fogja semmilyen, például emberi jogi kritériumhoz kötni, mint azt elődje, Joe Biden tette. Viszont mindez azzal a veszéllyel járhat, hogy Irán felgyorsítja atomfegyverprogramját. Az ezt ideiglenesen korlátozó megállapodást amúgy éppen Donald Trump elnöksége alatt mondta fel az Egyesült Államok. Diplomáciai téren az új elnök valószínűleg megpróbálna lendületet adni az Ábrahám-megállapodásoknak, amelyek az arab országok és Izrael közti kétoldalú békeegyezmények. Ellenben nincs szó bennük a Gázai-övezetben, illetve Ciszjordániában létrehozandó, önálló palesztin államról.

Kína

A kampány kellős közepén a republikánus politikus keményen üzent Kínának. Kilátásba helyezte, hogy elnökként hatalmas importvámokat fog kivetni a kínai árukra. Azt is belengette, hogy hasonló büntetőtarifákra számíthatnak az Európai Unió országai is. A Reuters által megkérdezett gazdasági szakértők szerint, ha Trump beváltja a fenyegetéseit, akkor annak súlyos következményei lesznek a világkereskedelemre nézve, és minimum megugranak a fogyasztói árak az USA-ban.

Ugyanakkor elismerően szólt Hszi Csin-ping kínai elnökről, akit briliáns vezetőnek nevezett, és dicsérte, hogy milyen vaskézzel irányítja az országát. Tajvannal kapcsolatban pedig azt mondta: a szigetnek védelmi pénzt kellene fizetnie az Egyesült Államok számára. Majd rögtön hozzátette, ha ő lesz az elnök, akkor Peking biztosan nem meri majd megtámadni Tajvant, amit egyébként a Kínai Népköztársaság mindig is saját területének tekintett.

Továbbra is nagy kérdés, vajon kikből fog állni az új elnök nemzetbiztonsági tanácsadó testülete, amely a külpolitikát meghatározza.

A Reuters úgy értesült, hogy ebből valószínűleg kimaradnak azok a republikánusok, akik eddig igyekeztek tompítani Donald Trump kijelentéseinek az élét. Ugyancsak nem lehet a testület tagja John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, és a Fehér Ház egykori kabinetfőnöke, John Kelly. Mindketten ugyanis még a kampány előtt szakítottak Trumppal, és kijelentették, hogy teljesen alkalmatlan az elnökségre.

A brit hírügynökséggel bennfentes források azt közölték, hogy Donald Trump a lehető legtöbb fontos posztra hozzá hűséges embereket akar ültetni. Így várhatóan a Pentagon, a CIA és a külügyminisztérium élére is olyanok kerülnek majd, akik feltétlenül lojálisak hozzá. Arra lehet számítani, hogy Trump a söprögetéssel átfogó változásokat akar végrehajtani szövetségi intézményrendszerben, amely korábbi elnöksége idején korlátozta az elképzelései megvalósítását.