Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon és MTI/AP/Paul Sancya

Tízmilliók már most leadták szavazatukat az amerikai elnökválasztásra

A választási statisztika szerint Georgia és Észak-Karolina államban vasárnapig a regisztrált republikánus választók voltak többségben azok közül, akik már éltek szavazás lehetőségével. Pennsylvania és Michigan államokban ugyanakkor több regisztrált demokrata szavazott.

Az Egyesült Államokban meghaladta a 40 milliót a korai választáson és levélben szavazók száma 9 nappal az elnök- és kongresszusi választás előtt - derül ki a választási statisztikából.

Helyi idő szerint vasárnap estig 43,4 millió voks érkezett be, ami jóval több, mint a 2020-as választáson leadott összes szavazat negyede. Négy évvel ezelőtt összesen 158 millió szavazópolgár élt állampolgári jogával.

Az elnökválasztás szempontjából meghatározónak számító, úgynevezett billegő államok közül Georgia és Észak-Karolina államban már megközelítette a 3 milliót az eddig leadott szavazatok száma, míg Pennsylvaniában 1,2, Michiganben pedig 1,6 millió voksot adtak le.

A választási statisztika szerint Georgia és Észak-Karolina államban vasárnapig a regisztrált republikánus választók voltak többségben azok közül, akik már éltek szavazás lehetőségével. Pennsylvania és Michigan államokban ugyanakkor több regisztrált demokrata szavazott.

Az amerikai választók akkor élhetnek a szavazás jogával, ha regisztrálnak. A regisztráció lehetséges párthoz tartozóként, de függetlenként is. A demokrata vagy republikánus regisztrált választói státusz nem jelent kötelezettséget a választás irányára.

Az Egyesült Államokban szövetségi államonként különböznek a választási szabályok, de a legtöbb helyen lehetőség van a korai szavazásra, ami azt jelenti, hogy a választásra kiírt nap előtt korlátozott számban megnyílnak szavazóhelyiségek. Ezt egészíti ki a levélszavazás, amire a legtöbb helyen jelentkezni kell.

Vasárnap az Egyesült Államok 50 szövetségi államában 4 kivétellel mindenhol lehetőség volt személyes voksolásra vagy levélszavazásra.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×