A pártok a projekthez és a népszavazáshoz kapcsolódó ellentmondásokról szóló médiajelentések nyomán döntöttek úgy, hogy törlik a referendumot.

A népszavazás lefújásáról a parlament döntött csütörtöki rendkívüli ülésén, 69 igen szavazattal, egy szavazat ellenében.

A szlovén nemzetgyűlés október 10-én, közel kétharmados többséggel fogadta el azt a rendeletet, amely november 24-re tűzte ki a népszavazást, a kampány pedig október 25-én, pénteken kezdődött volna.

Az állampolgárokat arról akarták megkérdezni, hogy támogatják-e a krskói atomerőmű új blokkjának, a Krsko 2-nek a megépítését, amely más alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokkal együtt biztosítaná a stabil villamosenergia-ellátást Szlovéniában.

Az utolsó pillanatban azonban a népszavazási rendeletet benyújtó pártok - a két kormánykoalíciós és mindkét ellenzéki párt - hétfőn megegyeztek a rendelet visszavonásáról. A két nagyobb kormányzó párt, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) és a Szociáldemokraták (SD), valamint az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) képviselői még márciusban nyújtották be az indítványt a parlamentnek a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről szóló népszavazás kiírására.

Az SDS szerint - amely elsőként tett javaslatot a népszavazás kiírására - a referendum megtartása a jelenlegi politikai helyzetben negatív következményekkel járt volna, mert aggályok merültek fel az árral és az átláthatósággal kapcsolatban.

Egyes ellenzői úgy vélték: a népszavazási kérdés manipulatív volt, és két alkotmányossági felülvizsgálat is folyamatban van.

A koalíció megállapodott abban, hogy lemondják a népszavazást, és ennek egyetlen módja az volt, hogy új rendeletet fogadtak el a kibocsátott rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Natasa Sukic, a legkisebb koalíciós párt, a Baloldal (Levica) képviselője a szerdai parlamenti bizottsági ülésen azt mondta: mindvégig ellenezték a népszavazást, mert a közvélemény nem rendelkezik elegendő információval.

Sukic meggyőződésének adott hangot, hogy a közvélemény a novemberi népszavazást megelőző egyhónapos kampány során sem kapna meg minden szükséges információt. Hozzátette: a Baloldal, amely nem volt a népszavazást indítványozó pártok között, nem ellenzi a Krsko 2 megépítését, de a lebonyolításnak átláthatóan kell történnie.

Sukic úgy vélte: ha már eljutnak a népszavazás kiírásig, annak kötelező érvényűnek kell lennie, mert "Szlovénia közös energetikai jövőjéről van szó".

A népszavazás törlését Natasa Pirc Musar köztársasági elnök is üdvözölte. "Személy szerint örülök annak, hogy nem lesz népszavazás. Mindig hangsúlyozni fogom, hogy egy ilyen népszavazáshoz sokkal több információra van szükség" - fogalmazott.

A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését.

Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák.

Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhat a hálózatra.

Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy épít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.