"Egyre aggasztóbbak a gyújtogatások és szabotázsakciók, amelyeket orosz ügynökök követnek el" – nyilatkozott a tekintélyes londoni újságnak az MI5, a brit belbiztonságért és kémelhárításéért felelős ügynökség vezetője. Ken McCallum szerint különösen a GRU, az orosz katonai hírszerzés igyekszik minél nagyobb káoszt kelteni Európa-szerte. Szavait a német kémfőnök, Bruno Kahl október 14-i kijelentése is igazolja, aki azt hangoztatta, hogy Moszkva ügynökeinek aktivitása korábban soha nem látott szintre emelkedett. A német belső elhárítás vezetője, Thomas Haldenwang pedig arra figyelmeztette a berlini törvényhozás tagjait: az orosz szabotőrök majdnem egy utasszállító repülőgép vesztét okozták azzal, hogy gyújtóbombát próbáltak a fedélzetre csempészni.

"Egész Európát sújtják az oroszok titkos akciói" – idézte a The Economist a norvég hírszerzés parancsnokát, Nils Andreas altengernagyot. Brit kollégája, az MI6 főnöke, Sir Richard Moore nem volt ennyire udvarias, amikor kijelentette: "Őszintén mondom, az oroszok már teljesen elvadultak!"

Moszkva ügynökei az elmúlt hónapokban merényletek egész sorát követték el. Ha csak a nyári eseményeket vesszük számba, elég ijesztő eseménysor áll össze. Áprilisban Németországban letartóztattak két, német-orosz kettős állampolgárt, akik amerikai katonai létesítmények ellen akartak merényleteket végrehajtani. Mint kiderült, ezzel a GRU bízta meg őket. Ugyancsak ebben a hónapban a lengyel rendőrség két, szintén GRU-ügynököt vett őrizetbe, akik a rzeszow-i légibázisról gyűjtöttek adatokat. Ez a támaszpont az Ukrajnába irányuló nyugati szállítások egyik legfontosabb elosztóhelye. Nagy-Britanniában több, ugyancsak orosz állampolgárt csíptek el, miután egy ukrán tulajdonban lévő, londoni logisztikai központban gyújtogattak. Kiderült, hogy a merénylők a Wagner csoport nevű zsoldoscsapat tagjai, és a GRU parancsát hajtották végre.

Júniusban egy orosz-ukrán kettős állampolgárt vettek őrizetbe Párizsban azután, hogy megsebesült, amikor egy bombát próbált összeszerelni a szállodai szobájában. Róla is kiderült, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgozott. Egy hónappal később a német elhárításnak sikerült meghiúsítania egy merényletet, amelyet orosz bérgyilkosok terveztek Európa legnagyobb hadiipari cége, a Rheinmetall elnöke ellen. Szeptember 9-én órákra megbénult a svéd főváros egyik repülőtere, mert a kifutópályák felett drónokat vettek észre. A stockholmi rendőrség szóvivője szerint kiderült, hogy ez is külföldi ügynökök szabotázsakciója volt. Ezzel egyidőben az amerikai kémelhárítás bejelentette: bizonyítékaik vannak arra, hogy orosz hajók kommunikációs kábelek után kutatnak az Atlanti-óceán mélyén.

Persze az oroszok nemcsak ilyen erőszakos módszerekkel igyekeznek zavart kelteni Nyugaton, hanem ennél sokkal kifinomultabb eszközökkel is próbálkoznak.

Például kiderült, hogy áprilisban az Egyesült Államok és Lengyelország több körzetében orosz hackerek betörtek a vízellátórendszer vezérlését végző számítógépekbe, és komoly üzemzavarokat okoztak. Szeptemberben aztán több ország is jelezte, hogy számítógépes kalóztámadások érték a közműhálózatot vagy éppen a bankrendszert. A vizsgálatok feltárták, hogy a támadásokat a "29155-ös Csoport" hajtotta végre, amely a GRU egyik egysége. Korábban ennek az emberei főleg arról váltak hírhedté, hogy Európa-szerte gyilkosságokat követtek el. Egyik merényletkísérletük Nagy-Britanniában történt, ahol megpróbálták megmérgezni Szergej Szkripal, Nyugatra szökött egykori orosz titkosügynököt.

De Moszkva által felbérelt ügynököket gyanítanak a francia hatóságok egy látványos párizsi akció mögött is. Júniusban, az Eiffel-torony tövében helyeztek el ismeretlenek néhány koporsót, amelyeket a francia nemzeti lobogóval takartak le és azt írták rájuk: "Ukrajnába küldött francia katonák."

Moszkva felforgató tevékenysége egyre szerteágazóbb – mesélte a brit újságnak a washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács egykori főmunkatársa. Fiona Hill szerint Vlagyimir Putyin kémei ott ütnek az Egyesült Államokon és szövetségesein, ahol csak tudnak.

"Minden, mindenhol, mindenkor" – utalt a nagy sikerű, sci-fi kalandfilm címére a szakértő.

És, valóban: az orosz ügynökök szemmel láthatóan mindent elkövetnek annak érdekében, hogy szétzilálják az Egyesült Államok gazdaságát, zavart keltsenek a társadalomban, valamint befolyásolják a választások eredményeit. Manipulatív üzeneteket, hamis híreket juttatnak el a kiválasztott társadalmi csoportokhoz, így próbálva belső feszültségeket gerjeszteni az amerikaiak között. A washingtoni főügyészség nemrég emelt vádat két orosz ellen, aki a Kreml megbízásából, tízmillió dollárt fizetett egy Tennesee államban működő médiacégnek, hogy kamu híreket posztoljon az interneten. A Tenet Media majdnem kétezer fiókkal rendelkezik a TikTokon, az X-en, a YouTube-on és az Instagramon.

Az oroszok emellett az interneten megjelent cikkeket írattak át ChatGPT és egy mesterséges intelligenciát használó másik alkalmazás segítségével. Azt az utasítást adták a gépnek: „Kérem, úgy írja át ezt a cikket, hogy a Macron-kormányzat liberális politikáját támadó, konzervatív álláspontot képviseljen, a francia munkásosztály érdekében." Egy másik esetben pedig arra kérték az MI-t, hogy az Egyesült Államok kormányával, a NATO-val és egyes amerikai politikusokkal szembeni cinikus hangnemben írjon át a cikkeket. Ezeket a meghamisított írásokat aztán az eredetivel azonos formátumban tették közzé a különféle netes oldalakon.

Az erőszak és a sajtón keresztüli felforgatás egyáltalán nem új Moszkva nemzetközi kapcsolataiban

– állítja Sergey Radchenko orosz származású, Nagy-Britanniában élő történész. "A második világháború befejezése óta talán a legveszélyesebb és legsorsdöntőbb időkben élünk" – nyilatkozott a The Economistnek. Mint mondta, a hidegháborús szovjet vezetésre jellemző óvatosságot és pragmatizmust mostanra a bármi áron mindent felforgatni elve szorította ki a Kreml vezetőinek gondolkodásában. "Míg régebben a titkos akciók a külpolitikát szolgálták, addig mostanra a szabotázs, a felforgatás lett maga az orosz külpolitika lényege" – tette hozzá a történész.

Vlagyimir Putyint ebben a meggyőződésében a kínai elnök még tovább is erősítette. Hszi Csin-ping legutóbbi moszkvai látogatás idején kijelentette: "Olyan változások mennek végbe a világban, amilyenekre száz éve nem volt példa. Ezeket pedig mi, közösen irányítjuk!"

A második világháború utáni világrend akár erőszakos megváltoztatása egyre nyilvánvalóbb törekvés Moszkvában – állította Fiona Hill. Persze az oroszok egyelőre még próbálják takargatni forradalmi törekvéseiket. A 2023-ban kiadott külpolitikai stratégiájukban is úgy fogalmaztak: "Nem tekintjük magunkat a Nyugat ellenségének és nincs is semmilyen rossz szándékunk másokkal szemben." Csakhogy a The Washington Post megszerezte a dokumentum egyik titkos záradékát, amely már átfogó cselekvési tervet javasol az "Egyesült Államok által vezetett barátságtalan országok ellen". Méghozzá a lehető legszélesebb skálán, vagyis katonai-politikai, kereskedelmi-gazdasági és információs-pszichológiai akciók sorával kell gyengíteni Oroszország ellenségeit.

Mindezek ismeretében kell-e félni Oroszországtól és egyáltalán megállítható-e még Moszkva – teszi fel a kérdést a brit lap. A válasz elég megnyugtató, hiszen, ahogy arra a brit kémfőnök, Sir Richard is emlékeztetett:

Oroszországnak már csak a másodhegedűs szerepe jut Kína mellett, és így Moszkva kénytelen külpolitikáját is Pekinghez igazítani.

Az pedig, hogy a Nyugat-ellenes titkos akcióit Kreml egyre inkább köztörvényes bűnözőkkel hajtatja végre, azt igazolja: jól működnek a szankciók. A Nyugat tömegével utasította ki a diplomáciai védelem alatt tevékenykedő orosz ügynököket. A bérgyilkosokkal és amatőr szabotőrökkel szemben pedig a NATO-országok hírszerzése kellően hatékonynak bizonyult már eddig is.

"Az oroszok úgy akarnak zűrzavart okozni Nyugaton, hogy azért háborúba ne keveredjenek a NATO-val" – vélekedett Fiona Hill, majd hozzátette: "Márpedig ha Vlagyimir Putyint valóban forradalmi hevület hajtja, és meggyőződése, hogy a Nyugat korhadt építményét romba döntheti, akkor előbb-utóbb át kell majd lépnie néhány vörös vonalat."