Az Olaszország és Albánia közötti megállapodás értelmében a bevándorlókat addig Albániában tartják, amíg az olasz hatóságok el nem döntik, hogy megilleti-e őket a menedékjog, ezért jogszerű lehet az Olaszországból Albániába történő migránsátszállítás; mint Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet kutatója az InfoRádióban részletezte, az első négy érkező Rómába ment, mert beteg volt, utána viszont 12 ember Egyiptomból és Bangladesből érkezett, ezek viszont nem biztonságos országok az olasz kormány szerint, így őket ezért nem lehetett "deportálni", maradtak olasz földön.

Ennek ellenére Párducz Árpád kérdésesnek nevezte az átszállítási gyakorlat működőképességét hosszú távon, de "érdekes próbának" tartja, és ha sikerül valamennyi embert Albániába szállítani, annyival is csökken a nyomás az olasz szociális ellátórendszeren, több hely és több szakember marad azokra, akiknek tényleg jár is a segítség.

"Viszont azt is látnunk kell, hogy

egyedül az olasz–albán megállapodás volt arra képes a kiszervezési lehetőségek közül, hogy a megvalósítási fázisig egyáltalán eljusson"

– figyelmeztetett a kutató.

Több ország még a menedékkérők elszállításáig sem jutott el, Ausztriában például jogellenesnek minősítették. Hogy Olaszország miért tudja ezt mégis megtenni, arról azt mondta, az olasz–albán megállapodás azt is rögzíti, hogy csak a nemzetközi vizeken kimentett irreguláris migránsokat szállíthatja Albániába, de a különösen speciálisan védett csoportokat – gyerekek, családok, pszichés vagy fizikai betegségben szenvedők – azonnal olaszországi befogadóközpontba viszik.

"Ha már megérkeztek olasz vizekre, már a menekültügyi eljárást is olasz földön kell lefolytatni. Ezért nem sikerült megvalósítani Ausztriénak a saját Ruanda-tervét; Ausztria mint szárazföldi ország a saját menedékkérőit próbálta Ruandába szállítani, de ezt az Európai Bizottság megtiltotta jogi hivatkozásokkal" – tette világossá.

Nagy-Britanniában is próbálkoztak a menedékkérők Ruandába szállításával – ez volt az első ilyen terv –, ott a kormány maga vonta vissza ezt a tervet, mégpedig amikor a Munkáspárt váltotta a Konzervatív Pártot a kormányrúdnál; Nagy-Britannia számára az jelentette a problémát, hogy nemzetközi jogi aggályok merültek fel, illetve emberi jogi kritikák Ruanda helyzetével kapcsolatban.

Az olasz-albán megállapodás szerint az albán táborok folyamatos olasz kontroll alatt állnak, a táborok az olasz állam területét képezik, ellenőrizhetik ezeket uniós vagy ENSZ-szervek humanitárius vagy védelmi szempontokból is. Ugyanezek a garanciák Ruandában fel sem merülhetnek.

Giorgia Meloni szerint az ő gyakorlatuk követendő lehetne EU-szerte, de Párducz Árpád szerint kérdéses, hogy milyen mértékben vagy szabályrendszerek mentén lenne lehetséges.

"Az albán miniszterelnök, Edi Rama jelezte, hogy már több ország is megkereste őket azzal, hogy az olasz példához hasonlóan ők is szeretnének migránsokat szállítani Albániába, de a kormányfő leszögezte, hogy ilyen megállapodást csak Olaszországgal kötöttek" – mondta a kutató.

Kérdéses, hogy milyen országokról lehetne még szó, azt látni, hogy Hollandia is vizsgálja a menekültügy kiszervezését. Az ország Ugandában gondolkodik, de erről kevés konkrétum ismert, még ugandai tisztségviselők is összevissza nyilatkoznak erről; mindenesetre Ugandában már most is rengeteg menekült jelenik meg Dél-Szudánból és Szudánból elsősorban, mintegy másfél millió ember.