Infostart.hu
eur:
362.38
usd:
316.82
bux:
151342.76
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Az orosz külügyminisztérium által közreadott kép a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján részt vevő politikusokról 2023. augusztus 22-én. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport állam- és kormányfői augusztus 22. és 24. között üléseznek Dél-Afrikában. Balról-jobbra: Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Nyitókép: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Fontos kérdésben állapodott meg Kína és India

A BRICS csoport együttműködése is erősödhet az Újdelhi és Peking közötti, több mint ötven éve tartó határvita lezárásával.

Kína és India megállapodásra jutott a vitatott határuk menti járőrözésről, ami véget vethet az országok hadseregei közti összecsapásoknak, és megnyitná az utat a két atomhatalom szorosabb diplomáciai és gazdasági együttműködéséhez – írja a VG.

A két ország vitatott határán gyakoriak az – általában husángokkal és kövekkel vívott – összecsapások, 2020-ban 24 katona vesztette életét. Vikram Misri, India külügyminisztere a BRICS-országok vezetőinek az oroszországi Kazanyban kedden kezdődő csúcstalálkozója előtt jelentette be a megállapodást, amelyen az indiai és a kínai vezető – Narendra Modi miniszterelnök és Hszi Csin-ping elnök – is részt vesz. A kínai kormány még nem kommentálta az indiai nyilatkozatot.

A BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek csúcstalálkozójára António Guterres ENSZ-főtitkárt is várják.

illusztráció
illusztráció

Kína és India 1962-ben egy brutális háborút vívott egymással a területért, de a kínai győzelem ellenére a közel 3500 kilométer hosszú határvonal – amely a Himaláján halad keresztül – máig Ázsia egyik legfeszültebb harcszíntere, ahol gyakoriak a határőrök közti összecsapások.

Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált Magyar Péter videóüzenetére, határozottan visszautasítva az ügyészi szervezetet és munkatársait bíráló kijelentéseket. A közlemény leszögezi, hogy az ügyészség munkájának egyetlen mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, beleértve a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványokat is. Az ügyészség hangsúlyozza, hogy döntéseit semmilyen politikai megfontolás nem befolyásolja, és az ügyészek félelem nélkül, hivatásuk szabályai alapján járnak el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×