Szerdán az ukrán parlamentben ismertette öt pontból és három titkos mellékletből álló, győzelminek nevezett tervét Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a csütörtöki, brüsszeli uniós csúcstalálkozón is bemutatja a tervet. Volodimir Zelenszkij szerint
- hazájának azonnal, feltételek nélkül csatlakoznia kellene a NATO-hoz,
- növelni kellene az Ukrajnának juttatott katonai támogatást és a belső védelmi gyártókapacitást,
- a jövőbeli orosz agresszió megakadályozása érdekében olyan átfogó támogatási csomagot kellene elfogadni, amely nem tartalmaz nukleáris fegyvereket,
- meg kellene erősíteni Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciálját,
- a háború remélt lezárása után fel kell használni az ukránok harctéri tapasztalatait a NATO és Európa védelme érdekében. Az ukrán államfő ezért azt javasolja, hogy a háború után az amerikai hadsereget ukrán katonákkal váltsák fel Európában.
Az ukrán elnök szerint ha most elkezdenék végrehajtani győzelmi tervét, jövőre véget érhetne a háború. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő viszont az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ismertetett terv az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszítaná a NATO-t. Mit fogalmazott, ez „nem győzelmi terv, hanem a szerencsétlenség terve Ukrajna és az ukrán nép számára”. Marija Zaharova hozzátette: „a kijevi rezsim partnerei, szövetségesei már megmutatták, hogyan és hol látják Ukrajnát és az ukrán állampolgárokat a biztonsági architektúrában, a sírban”. Orbán Viktor csütörtökön, a brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt mondta, hogy „több, mint rémisztő”, amiről Zelenszkij beszélt.
Kis-Benedek József az InfoRádióban úgy fogalmazott, Volodimir Zelenszkij tulajdonképpen nem is egy béketervet ismertetett, sokkal inkább egy diktátumot intézett az orosz vezetés felé. Mint mondta, az orosz kormányzat nem okozott nagy meglepetést azzal, hogy „kapásból visszautasította” a kezdeményezést. A biztonságpolitikai szakértő szerint az ukrán elnök mostani fellépésével folytatja lobbiját, és azt akarja elérni, hogy a nyugati szövetségesek továbbra is támogassák az ukrán hadsereget a frontokon. Minél több országból minél több fegyvert, segélyt szeretne kapni.
Az MTA doktora úgy véli, az ukrán államfő irreális célokat fogalmazott meg a parlamentben. Szerinte az első pontként ismertetett
NATO-csatlakozásra nincs esély, a tagfelvétel még jó ideig nem lesz aktuális, és ezzel a nyugati államok vezetői is pontosan tisztában vannak,
a közeljövőben nem fognak igent mondani erre a kérésre. Kis-Benedek József szerint akár évtizedekbe is telhet, mire ez az elképzelés megvalósulhat. A katonai támogatás és a felfegyverezés növelésére rengeteg pénzre lenne szükség, miközben folyamatosan fogynak az ukrán hadsereg haditechnikai eszközei, illetve létszámproblémái is vannak. Kérdés, hogy a nyugati országok meddig tudják vagy akarják folytatni a támogatást, valamint a finanszírozást.
A címzetes egyetemi tanár hozzátette: továbbra is vannak olyan szövetségesek, amelyek egyértelműen kifejezik az ügy melletti elköteleződésüket, de egyre inkább többségbe kerülnek azok az országok, amelyek már megfontolják, hogy mekkora segélycsomagot, fegyverszállítmányt érdemes Ukrajnába küldeni, mert
sokan azt tapasztalják, hogy „egy feneketlen zsákba öntik a pénzt úgy, hogy ennek komolyabb látszatja nincs”.
Kis-Benedek József szerint Volodimir Zelenszkij szerdai beszédében nem tett említést arról, hogy a kérések mellett milyen kompromisszumokra lenne kész az ukrán vezetés, márpedig béketárgyalás ennek hiányában el sem nagyon indulhat. „Elsorolta, hogy miket kér, miket vár el a partnerektől. Ez a felszólalás ebben a formájában nemcsak az oroszok, hanem egy kicsit a nyugatiak felé is egy diktátum volt” – jegyezte meg az MTA doktora.
Volodimir Zelenszkij utolsó pontjának ismertetésekor úgy fogalmazott, a háború után Ukrajna a legnagyobb katonai tapasztalattal rendelkező országként egész Európa védelme érdekében tudja majd kamatoztatni az elmúlt években megszerzett tudását, és az ukrán katonák kiválthatják az amerikai jelenlétet a kontinensen. Kis-Benedek József elmondta: lehet, hogy ezt az ukrán államfő komolyan gondolja, „a nyugati államok azonban valószínűleg nem fogadták nagy lelkesedéssel ezt a kijelentést”. Úgy gondolja,
az amerikai katonai jelenlét és segítség nélkülözhetetlen Európában.
Ezzel együtt a biztonságpolitikai szakértő szerint Volodimir Zelenszkijnek abban igaza van, hogy jelenleg Ukrajna a legnagyobb katonai tapasztalattal rendelkező ország. Ugyanakkor hozzátette, nem feltétlenül úgy kellene berendezkedni és készülni, hogy ezt a tapasztalatot hasznosítani kelljen egy jövőbeli európai fegyveres konfliktusban.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha fokozzák a katonai képességeket Ukrajnában, akkor valamikor később ukrán olvasatban utat törhet magának akár az az elképzelés is, hogy a nagyobb kapacitás, nyugati támogatás birtokában esetleg megpróbálják visszaszerezni azokat a területeket, amelyeket elvesztettek 2014 óta. Ebben az esetben egy lehetséges békemegállapodás után újabb konfliktus alakulhatna ki Oroszország és Ukrajna között.
Kis-Benedek József végül elmondta: az ukrán parlamenti képviselők többsége támogatólag fogadta Volodimir Zelenszkij tervét, azonban vannak „reálisan és józanul gondolkodó ukrán politikusok is”, akik időről időre hangot adnak kételyeiknek, igaz, vélhetően nem az ő szavuk lesz a döntő a közeljövő eseményeit illetően.
