Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Észak-koreai katonák.
Nyitókép: X / War Intel

Elképesztő lépésre szánta el magát Vlagyimir Putyin

Az orosz elnök azért, hogy elkerülje az újabb mozgósítást, Észak-Koreától kért katonákat az ukrajnai háború folytatásához.

Az ukrán titkosszolgálat jelentése szerint legalább háromezer észak-koreai katona harcolhat az orosz hadsereg kötelékében. A The War Zone úgy értesült, hogy az ázsiai önkéntesekkel töltik fel a 101. légideszant dandár különleges burját zászlóalját. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) azonban megjegyzi, hogy ez a létszám messze több, mint egy orosz zászlóalj teljes legénysége. Az alakulatot egyelőre Kurszk térségben vetik be, hogy segítsen kiszorítani Oroszország területéről az ukrán katonákat.

A Kreml szóvivője az Oroszország és Észak-Korea közötti kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel indokolta a külföldi katonák behívását. Dmitrij Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek arról beszélt, hogy mivel ukrán csapatok törtek be Oroszország területére, Moszkva - a megállapodás értelmében - kérhette Phenjan katonai segítségét. Ezzel kapcsolatban az ISW legújabb jelentésében azt írja:

Vlagyimir Putyin ezzel a lépéssel is megpróbálja elodázni az újabb mozgósítás elrendelését.

Inkább külföldi katonákat hív Oroszországba, mint hogy saját állampolgárai életét kockáztassa. Ezt igazolja az ISW szerint az is, ahogy a Kreml a kurszki betörést eddig kezelte. Részleges vagy akár általános mozgósítás helyett inkább újabb önkéntes csapatokat próbál szervezni, és külföldi katonákkal tölti fel a hadsereg leharcolt egységeit. Az amerikai elemzők úgy vélik: a háború folytatása annyira fontos Moszkvának, hogy még akkor sem hajlandó csapatokat elvonni az ukrajnai frontokról, ha közben Oroszország területének egy része idegen megszállás alatt áll.

Észak-koreai katonák roham előtt. Forrás: X / MilitaryNewsUA
Észak-koreai katonák egy hadgyakorlaton. Forrás: X / MilitaryNewsUA

A The Washington Post arról számolt be, hogy több ezer észak-koreai katona kiképzése folyik Oroszországban. A lap – az ukrán hírszerzésre hivatkozva – azt közölte, hogy az ázsiaiakat még az év vége előtt az ukrajnai frontra küldik. Állítólag észak-koreai tisztek már egy ideje a frontvonalban tanulmányozzák az orosz hadsereg harceljárásait és ismerkednek a terep adottságaival. A Kiyv Independent című angol nyelvű ukrán lap úgy értesült, hogy tízezerre is tehető az orosz hadseregbe küldött észak-koreaiak száma.

A The War Zone ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy

észak-koreai katonák már egy ideje részt vesznek az orosz csapatok ukrajnai hadműveleteiben.

Ők segítenek a Phenjantól vásárolt KN-23 rövid hatótávolságú rakéták kilövésénél. Bár a portál megjegyzi azt is, hogy a rakéták elég silány minőségűek, legalább a felük nem vagy csak hibásan működik.

Ugyanakkor a katonák Ukrajnába küldése több szempontból is hasznos az észak-koreai rezsimnek – hangsúlyozza a The War Zone. Egyrészt a csapatokért és a fegyverekért pénzt kap, amiből élelmiszert vásárolhat a nyomorgó lakosságnak. Másrészt a katonák harci tapasztalatokat szerezhetnek egy viszonylag korszerű eszközökkel vívott háborúban, ami mindenképpen emelheti a fegyveres erők harcértékét. A portál szerint azonban nyitott kérdés, hogy az észak-koreai katonák mennyire jól harcolnak majd Ukrajnában. Mindenesetre az első hírek nem lelkesítőek az orosz számára, mert kiderült, hogy a Kurszk körzetébe küldött ázsiaiak közül eddig már 18-an dezertáltak.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×