Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
340.19
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapást követően a dél-libanoni Markabában egy meg nem nevezett határmenti helyszínről nézve 2024. október 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Több mint 400 ezer gyerek kényszerült lakóhelye elhagyására Libanonban

Az utóbbi három hétben több mint száz gyerek vesztette életét, és több mint nyolcszázan megsebesültek.

Libanonban az elmúlt három hétben több mint 400 ezer gyerek kényszerült lakóhelye elhagyására - közölte hétfőn az ENSZ gyermekjogi szervezetének egyik vezető tisztségviselője.

Az Izrael és a Hezbollah síita milícia közötti háború kiszélesedése miatt Libanonban 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából az elmúlt hetekben. Többségük az ország középső és északi részében, főleg Bejrútban keresett menedéket.

Ted Chaiban, az UNICEF ügyvezetőigazgató-helyettese, aki több menedékszállást meglátogatott Bejrútban, elmondta: megdöbbentette, milyen nagy számban érintette a gyerekeket a három hete tartó háborús állapot.

Hangsúlyozta, hogy mintegy 1,2 millió gyerek nem részesül oktatásban, mert nem tud eljutni az iskolába, vagy iskolája épülete megrongálódott, esetleg menedékhellyé alakították át.

"Az utolsó dolog, amire ennek az országnak szüksége van - mindazok mellett, amin már korábban keresztülment -, hogy elveszítsen egy újabb egy generációt" - fogalmazott Chaiban.

Néhány libanoni magániskola még működik, de az állami iskolákat nagyon megviselte a háború.

"Leginkább azért aggódom, mert veszélybe került több százezer gyerek - libanoniak, szíriaiak és palesztinok - iskoláztatása" - mondta az UNICEF tisztségviselője.

A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint az országban több mint 2300 ember halt meg az izraeli támadásokban vagy azok következtében, és csaknem 75 százalékuk az utóbbi egy hónapban. Az utóbbi három hétben több mint száz gyerek vesztette életét, és több mint nyolcszázan megsebesültek.

Chaiban tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy a gyerekek zsúfolt menedékhelyeken élnek, egyebek mellett iskolaépületekben, ahol egy-egy osztálytermen 3-4 családnak kell osztoznia, és ezer főre mindössze 12 WC jut, ha egyáltalán működnek. De sok menekült család sátorban él az utak mellett vagy a tengerparton.

A háborús állapotok miatt az egészségügyi ellátási rendszerrel is gondok vannak, 12 kórház már nem vagy csak részben működik.

Emellett a vízszolgáltatás is súlyos károkat szenvedett: az elmúlt három hétben csaknem 350 ezer ember vízellátása került veszélybe - fűzte hozzá Chaiban, megjegyezve, hogy az UNICEF a helyi hatóságokkal együttműködve dolgozik az infrastruktúra helyreállításán.

Chaiban hangsúlyozta, hogy a polgári infrastruktúra megkímélése érdekében tűzszünetre van szükség Libanonban és a Gázai övezetben is. Mint mondta: politikai akaratra és annak felismerésére van szükség, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel.

Chaiban arra is felhívta a figyelmet, hogy a Libanonban kialakult helyzet javításához szükséges mintegy 108 millió dollár értékű segélynek eddig mindössze a 8 százaléka gyűlt össze.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Brüsszelben a hétfői energiaügyi miniszteri ülésen a Barátság vezeték leállása és az iráni válság okozta olajpiaci feszültség is napirendre került, de a sajtó előtt sem a ciprusi levezető elnök, sem Dan Jørgensen biztos nem mondott konkrét lépéseket, csak „azonnali intézkedéseket” és egy készülő B-tervet emlegetett. Magyarország és Szlovákia azt követelte, hogy az Európai Bizottság kényszerítse ki Ukrajnánál a tranzit újraindítását, ám a többség nem állt melléjük: az észtek Oroszországot tették felelőssé, Horvátország pedig az Adria-vezeték felől ígért ellátási kerülőutat. Jørgensen közben igyekezett lehűteni a kedélyeket azzal, hogy szerinte nincs ellátásbiztonsági gond, mert vannak alternatív beszerzési források, miközben Brüsszel továbbra is a teljes orosz olajtilalom felé tart. A vita közben nyílt politikai kommunikációs térbe csúszott: Budapest és Pozsony a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget, Zelenszkij ezt zsarolásnak nevezte, a Bizottság pedig tényfeltáró missziót és akár pénzügyi segítséget is előkészít a javításhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×