Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter (b) és Annalena Baerbock német külügyminiszter a német Zöld Párt 49. küldöttgyűlésén Karlsruhéban 2023. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Lapértesülés: két zöldpárti kormánytag blokkolta a német fegyverszállításokat Izraelnek

A német kormány március és augusztus között nem hagyott jóvá fegyverexportot Izrael javára, mert Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck gazdaság miniszter feltételeket szabott a szállításhoz Izraelnek – állítja a Bild és a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Nagy vihart kavart a napokban a Bundestagban a konzervatív ellenzék vezetője és a német kancellár heves szópárbaja az izraeli fegyverszállítások állítólagos elmaradásáról. A CDU elnöke, Friedrich Merz azzal vádolta Olaf Scholzot, hogy kormánya nem hajlandó fegyvert szállítani Izraelnek. A kancellár felindultan a mikrofonhoz rohant, és mindent cáfolt.

Merz konkrét eseteket is említett, amelyek szerinte bizonyítják, hogy a szövetségi kormány megtagadja a különböző katonai felszerelések, illetve egyéb anyagok szállításához szükséges hozzájárulást, pedig szerinte olyan eszközökről, illetve felszerelésekről van szó amelyekre Izraelnek sürgősen szüksége van az önvédelem érdekében. Azzal vádolta a hárompárti koalíciós kormányt, hogy hónapok óta megtagadja az exportengedélyt lőszerekre és harci járművekhez szükséges alkatrészekre.

"Fegyvereket szállítottunk eddig is, és szállítunk a jövőben is" – hangzott a válasz, amihez Scholz még azt is hozzátette, hogy kormánya már döntött további fegyverszállításokról is.

Alig két nappal a Bundestagban történtek után a Bild című lap azzal az információval állt elő, hogy a német kormány március és augusztus között ténylegesen nem hagyott jóvá semmilyen fegyverexportot Izrael javára. Ennek hátterében pedig két igencsak befolyásos zöldpárti miniszter ellenkezése állt. Az információk szerint

Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck gazdaság miniszter szállt szembe a tervezett engedélyezéssel.

A Bild azt állította, hogy a két miniszter az engedélyezéshez feltételt szabott: Izrael előbb írásban erősítse meg, hogy a nemzetközi jognak megfelelően használja a fegyvereket. Az újság szerint a német kormány megkapta a szükséges biztosítékot Izraeltől, ennek nyomán született meg a tervezett fegyverszállításokkal kapcsolatos döntés is.

Hasonló nyilatkozat volt a feltétele az ukrajnai fegyverszállításoknak is – állította a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×