A versenyképesség kifejezés alatt hasonló dolgokat értünk az Európai Unió egészét, illetve Magyarországot tekintve, csak éppen a megvalósításban lehetnek majd eltérések – mondta Kalas Vivien az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense emlékeztetett, hogy a magyar uniós elnökség egyik prioritása a versenyképesség, és erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartott előadásában is. Kiemelte azt is, hogy a versenyképességnek több részterülete van, ilyen a legális migráció is. A hivatalos dokumentumok szerint a munkaerőhiányt képzett szakemberek befogadásával orvosolná az EU, de nagy kérdés, hogy valójában kik érkeznének az unióba.

A nagyobb gondot az illegális migráció jelenti, a nemrég elfogadott migrációs és menekültügyi paktum rendezné a kérdést, de Kalas Vivien emlékeztetett, hogy hiába született meg a paktum, ami elvileg azt tükrözi, hogy sikerült közös nevezőre jutni, csakhogy minősített többséggel fogadták el a tanácsban, és volt olyan ország, például Magyarország, amely kifejezetten nem támogatta. Kiemelte, hogy nagyon más helyzetben vannak a tagállamok, mert az úgynevezett frontországok nyilvánvalóan azt szeretnék, ha kötelező elosztási kvóták lennének, a célországok szintén azt szeretnék, ha kötelező kvóták lennének, és van az országoknak a harmadik csoportja, a tranzitországok, amelyeken csak áthaladnak a bevándorlók, és ők pedig nyilván nem szeretnének a kelleténél több terhet magukra venni.

A szakértő elmondta, még lehet módosítani a paktumon, a gyakorlati alkalmazása 2026-ban kezdődik, és például a franciák már nyitottak arra, hogy felülvizsgálják a paktumot, de több ország is örülne ennek. Ide tartozik Hollandia és Magyarország is, mindkettő jelezte, hogy felmentést kér a szabályozás alól. Az Európai Bizottság kezdeményezhetne változtatást, de Kalas Vivien szerint az alapvető vitát, amely még 2015-ben kezdődött, továbbra sem sikerül lezárni, ezért inkább elvi esélyt lát arra, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett új testület felülvizsgálja az előző előterjesztését. Azt is hozzátette, hogy az új Európai Parlamentben változatlan maradt a többségi irányvonal, így nehezen szavaznának meg az új szabályozást.

"Igaz, hogy megerősödtek az úgynevezett radikális jobboldali pártok, a szavuk és az informális befolyásuk nagyobb lehet, és nagyobb is lesz a következő öt évben, de amíg a számbeli erőviszonyok nem változnak, addig a jogszabályalkotásban sem gondolom, hogy nagyon nagy változások lennének" – mondta a főreferens.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásának egyik friss példája, hogy Németország visszaállította a határellenőrzést valamennyi határán éppen a migráció megállítása érdekében, miközben ez a schengeni övezet elvével teljes mértékben szembemegy.

A magyar soros uniós elnökségnek a hét közül az egyik prioritása az unió bővítése, elsősorban a Nyugat-Balkánon. Kalas Vivien szerint a Nyugat-Balkán országainak a gazdasági teljesítménye jó, és azzal, hogy ők csatlakoznának az Európai Unióhoz, az az európai versenyképesség megerősítéséhez járulna hozzá, de problémákat is importálna ezzel szerinte az EU. A hivatalos álláspont szerint az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítéséhez talán Szerbia áll a legközelebb, de több tagország aggályokat fogalmaz meg a csatlakozás készülő országok ellen.

Most jön az uniós biztosjelöltek meghallgatása

Várhelyi Olivér nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosának jelölték. Kalas Vivien szerint az Európai Bizottságban két tényező határozza meg egy portfólió súlyát: az egyik a hozzárendelt költségvetés, a másik pedig, hogy milyen hatáskörbe tartozik az adott szakpolitika, ami lehet kizárólagos, megosztottról, illetve nemzeti hatáskör. "Az egészségügy hivatalosan megosztott hatáskörbe tartozik, ugyanakkor a közösségi része, akkor merülhet fel, ha valamilyen kihívás éri a közegészségügyet, például egy járvány, akkor helye van és kell is a közös cselekvés" – tette hozzá.

A biztosok kiválasztásának a folyamatáról elmondta, hogy a tagországok jelölnek, az Európai Bizottság elnöke pedig kiválasztja, hogy kinek melyik portfóliót szánja. Ursula von der Leyen már az előző ciklus elején, illetve most is azt kérte a tagországoktól, hogy két biztosjelöltet nevezzenek meg, egy nőt és egy férfit, de ezt csak Bulgária teljesítette, így végül csak tíz női biztosjelölt van. A következő lépcső a jelöltek szakbizottsági meghallgatása az Európai Parlamentben.

"Két körben szavaznak a biztosokról az Európai Parlamentben. Minden biztosjelöltnek részt kell vennie egy szakbizottsági meghallgatáson, azt kell neki bizonyítania, hogy ért a saját területéhez. Ha itt elutasítják az európai parlamenti képviselők a biztosjelölt személyét, akkor az adott tagországnak új jelöltet kell neveznie, akinek szintén végig kell mennie ezen a meghallgatáson. Ha minden biztosjelöltet elfogadott a szakbizottság, az Európai Bizottság egészéről szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Ha ott nemmel szavaznak az európai parlamenti képviselők, akkor az egész bizottságot utasítják el" – magyarázta a szakértő, de hozzátette, arra még nem volt példa, hogy a végén elutasítsák a teljes bizottságot.

Kalas Vivien úgy véli, a szakbizottsági meghallgatáson előnyt jelent Várhelyi Olivérnek, hogy uniós diplomata volt, jobban ismerik az európai parlamenti képviselők, kevésbé tesznek fel neki keresztkérdéseket.