Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
340.19
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok stratégiájának szükszégsségéről rendezett vitán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Egy német lapban támadja Orbán Balázs Ursula von der Leyent

A magyar miniszterelnök politikai igazgatója szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen személyes felelősséget visel az ukrajnai válságért. Orbán Balázs ezt a Berliner Zeitung számára nyilatkozta.

Magyarország éles támadást intézett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen, őt teszi felelőssé az EU sikertelen Ukrajna-stratégiájáért – írja a Berliner Zeitung alapján az atv.hu.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a német lapnak elmondta, hogy von der Leyen személyesen felelős a helyzetért, amelyben százezrek haltak meg, milliók váltak földönfutóvá, és Ukrajna jelentős területeket veszített el.

Hangsúlyozta: Magyarország már a háború kezdetén jelezte, hogy a konfliktus nem oldható meg a csatatéren, és minél hamarabb kell visszatérni a tárgyalásokhoz.

A cikk szerint Orbán Balázs kifejtette, hogy míg az európai mainstreem elit úgy gondolja, minél tovább tart a konfliktus, annál jobb Ukrajnának és Európának, Magyarország ezzel szemben nem enged álláspontjából, amely a békét és a tárgyalásokat helyezi előtérbe.

A magyar kormány 90 százalékos lakossági támogatottsággal rendelkezik ebben a kérdésben, és elvárás, hogy ezt az álláspontot minden EU-s szinten képviselje. Orbán reméli, hogy az amerikai és európai választások után lehetőség nyílik a tárgyalások újrakezdésére és egy tartós békeszerződés elérésére.

A berlini lap emlékeztet, hogy az Európai Parlamentben nemrégiben éles vita zajlott Orbán Viktor és von der Leyen között, ahol a magyar kormányfő is visszavágott a Bizottság elnökének kritikájára.

Orbán Balázs szerint von der Leyennek semleges és bürokratikus szerepet kellene betöltenie, nem pedig ideológiai alapon támadnia egy tagállamot. Ezzel aláássa a saját hitelességét és az EU működését. Orbán úgy véli, ha az EU vezetési stílusa és hangneme nem változik, Európa nehéz időszak elé néz, és az EU-s intézmények nem lesznek képesek megoldani a felmerülő problémákat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Újabb pofon a Barátság kőolajvezetéknél: 25 tagállam intett be az uniós találkozón Magyarországnak és Szlovákiának

Brüsszelben a hétfői energiaügyi miniszteri ülésen a Barátság vezeték leállása és az iráni válság okozta olajpiaci feszültség is napirendre került, de a sajtó előtt sem a ciprusi levezető elnök, sem Dan Jørgensen biztos nem mondott konkrét lépéseket, csak „azonnali intézkedéseket” és egy készülő B-tervet emlegetett. Magyarország és Szlovákia azt követelte, hogy az Európai Bizottság kényszerítse ki Ukrajnánál a tranzit újraindítását, ám a többség nem állt melléjük: az észtek Oroszországot tették felelőssé, Horvátország pedig az Adria-vezeték felől ígért ellátási kerülőutat. Jørgensen közben igyekezett lehűteni a kedélyeket azzal, hogy szerinte nincs ellátásbiztonsági gond, mert vannak alternatív beszerzési források, miközben Brüsszel továbbra is a teljes orosz olajtilalom felé tart. A vita közben nyílt politikai kommunikációs térbe csúszott: Budapest és Pozsony a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget, Zelenszkij ezt zsarolásnak nevezte, a Bizottság pedig tényfeltáró missziót és akár pénzügyi segítséget is előkészít a javításhoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×