Infostart.hu
eur:
378.83
usd:
320.83
bux:
131010.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Türingia zászlaját helyezik ki az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt sajtótájékoztatója előtt Berlinben 2024. szeptember 1-jén, a kelet-németországi Türingiában és Szászországban tartott tartományi parlamenti választások másnapján. A szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések szerint az AfD nyerte a voksolást Türingiában, és a szomszédos Szászországban is versenyben van a győzelemért a Kereszténydemokrata Unióval (CDU). Ha a végleges eredmények igazolják a felméréseket, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az AfD tartományi választást nyer.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Történelmi tartományi választások: újrarajzolhatják Németország politikai térképét

Általános az a vélekedés, hogy Németország, sőt Európa jövőjét jelentős mértékben befolyásolhatják a vasárnapi keletnémet tartományi parlamenti választások eredményei. Nehéz kormányalakítás várható, az AfD türingiai győzelme ellenére is politikai karanténban maradhat, és az új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség lehet a "királycsináló".

Az illegális bevándorlás elleni harcot 2013-as megalakulása óta zászlajára tűző szélsőjobboldali, az alkotmányvédelmi hivatal által megfigyelés alatt tartott Alternatíva Németországért (AfD) párt Türingiában nagy fölénnyel nyert, Szászországban pedig a CDU-tól alig lemaradva második helyen végzett. Ráadásul – mint a legtekintélyesebb hírportálok emlékeztetnek – azt sem lehet állítani, hogy meglepetés született volna. Már a júniusi európai parlamenti választások is bizonyították, hogy a radikális jobboldali AfD a hagyományos pártok első számú riválisa.

Az egykor az NDK-hoz tartozó két keletnémet tartományban tartott választások ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a változások terén az AfD nincs egyedül. Olyannyira nem, hogy elemzők "nagy jövőt" jósolnak egy az év elején alakult radikális baloldali, ugyancsak populistának minősített pártnak, az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW).

A háború utáni Németországban nem csupán az AfD tartós és rohamos erősödése jelent politikai "szenzációt", hanem a korábbi, az egykori NDK-t túlélő Baloldali Párttal (Die Linke) szakító, abból kiváló BSW támogatottságának villámgyors növekedése is. Olyan pártokról van szó, amelyek konkrét programjaiból mindenekelőtt az ismert, hogy mi ellen kívánnak harcolni. Ebből a szempontból közös nevező az ilegális bevándorlás elleni harc szükségessége, továbbá az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások beszüntetése, valamint a 2026-tól Németországba tervezett amerikai rakétatelepítés elítélése. A tartományi szavazások eredményei ebből a szempontból jól tükrözik a lakosság hangulatát mind Szászországban, mind Türingiában

Az ARD és a ZDF közszolgalati médiumok, de a legtekintélyesebb lapok kiemelték, hogy miközben mind Szászországban, mind Türingiában rekord számú szavazó mondott véleményt, a voksok jelentős része egyben az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából, valamint a szabad demokrata FDP-ből álló, úgynevezett jelzőlámpás koalíció politikája elleni tiltakozást fejezte ki. Több neves elemző vélekedett úgy, hogy a 2021 decembere óta hatalmon lévő, baloldalinak minősített koalíciós pártok közötti szinte szüntelen viszálykodás, a gazdasági, illetve mindenekelőtt költségvetési gondok, az infláció miatt a választóknál betelt a pohár. Ehhez döntő mértékben járultak hozzá a menekültválság okozta állandó nehézségek, mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni fellépés súlyos hiányosságai, különös tekintettel az elmúlt hónapokban, korábban már kitoloncolásra ítélt migránsok által elkövetett, halálos áldozatokkal járó merényletek. A május végi mannheimi, illetve a közelmúltban történt solingeni késes merénylet ebből a szempontból még inkább olajat öntött a tűzre.

Egy nappal a választások után most mindenekelőtt arról folyik a találgatás, hogy Szászországban és Türingiában milyen kormány alakulhat. Elemzők szerint egyelőre csupán az tűnik bizonyosnak, hogy

az eddigi koalíciók – elsősorban Türingiában – nem kormányozhatnak tovább.

Szászországban ugyan az eddigi miniszterelnök, a kereszténydemokrata Michael Kretschmer pártja nyerte a választósokat, az eddigi koalíciós partnerei, az SPD és Zöldek rendkívüli módon meggyengültek.

Türingiában viszont már a parlamenti "matematika" sem teszi lehetővé az eddigi baloldali koalíció folytatását, mivel a Zöldek Pártja be sem jutott a törvényhozásba. A megoldást az AfD kormányra kerülése jelentheti, a szélsőjobboldali párttal való partnerséget az összes többi párt elutasítja. Köztük a radikális baloldali BSW is, amelynek vezetője a ZDF-nek nyilatkozva így fogalt állást. Noha a koalíciós találgatások már javában folynak, elemzők szerint a kormányalakítás mindkét tartományban heteket vehet igénybe. Általános ugyanakkor az a vélekedés, hogy

a "királycsináló" mindkét tartományban Sahra Wagenknecht pártja, a BSW lehet.

Az AfD társelnöke, Alice Weidel már hétfőn, a demokrácia játékszabályaival ellentétesnek tartva tiltakozott pártja kiközösítése ellen. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az AfD mindkét tartományban a korábbinál is keményebb ellenzéki szerepre tör majd, meghiúsítandó az adott koalíció törekvéseit.

Huszonnégy órával a tartományi választások után elemzők latolgatják azt is, hogy a vasárnapi eredmények milyen hatással lehetnek az országos kormánykoalíció munkájára, illetve a tizenhárom hónap múlva tartandó általános parlamenti választásokra. Többségük azon a véleményen van, hogy az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP a hétvégi súlyos kudarc ellenére igyekszik szorosabba zárni sorait. Erre szólított fel a három párt több vezető politikusa, köztük Olaf Scholz kancellár is.

Egyesek szerint nem zárható ki, hogy a menekültpolitika további szigorítása mellett gazdasági téren új kezdeményezések várhatók. Ez azonban aligha segítheti a hivatalban lévő szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz jövő szeptemberi újraválasztási esélyeit a konzervatív CDU/CSU jelenlegi kancellárjelöltje, Friedrich Merzcel szemben.

Megfigyelők ugyanakkor utalnak arra is, hogy szeptember 22-én egy harmadik keletnémet tartományban is helyi választásokat tartanak. A szociáldemokrata vezetésű Brandenburgban előrejelzések szerint folytatódhatnak szászországi és türingiai "trendek", tovább nehezítve a kormánykoalíció tevékenységét.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Egyezség született Moszkva és Kijev között, kiakadtak Trumpon Ukrajnában – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Egyezség született Moszkva és Kijev között, kiakadtak Trumpon Ukrajnában – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Csütörtökön Abu-Dzabiban mindeközben lezárult a háromoldalú béketárgyalás második fordulója Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. A háborúzó felek megállapodtak egy hadifogolycserében, amire 2025 októbere, mintegy öt hónapja nem volt példa. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×