Infostart.hu
eur:
354.93
usd:
310.97
bux:
139120
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Horgonyzó teherhajók a Hormuzi-szorosban, az iráni Bandar-Abbász partjai elõtt 2026. május 4-én. Donald Trump amerikai elnök az elõzõ nap bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfõ reggel megkezdi a Szabadság Projekt (Project Liberty) mûveletet, amelynek célja, hogy átkísérjék a Hormuzi-szoroson a Perzsa-öbölben rekedt semleges hajókat.
Nyitókép: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui

Kiderült, hogyan juthatnak át a tankerek az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoroson

A hajókat tulajdonló cégek nehéz döntések előtt állnak, bizonytalan és esetleges az áthaladás. Nyilatkozatok szerint volt példa arra is, hogy az irániak szemet hunytak.

Összetett, többszintű mechanizmust vezetett be Teherán a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók ellenőrzésére. Ebben szerepet kapnak a speciális megállapodások, az iráni kormányzat által végzett speciális átvilágítás, valamint a biztonságos áthaladásért cserébe fizetett különféle díjak is – írja a Reuters. Kiemelik, hogy az új mechanizmus előnyben részesíti az Irán szövetségeseihez, tehát Oroszországhoz és Kínához tartozó hajókat, utánuk következnek az indiai és pakisztáni hajók, legvégül pedig az irániakkal államközi megállapodásokat kötött országok járművei.

A 330 méter hosszú Agios Fanourios I iraki nyersolajjal megrakva Vietnamba tartott volna, de április vége óta Dubaj partjainál vesztegelt. Azután május 10-én a szoros felé indult, miután közvetlen megállapodást kötött Iránnal, az egyezséget Irak miniszterelnöke felügyelte. A hajó útját intenzíven figyelték többek között Görögországban, Irakban és Vietnámban is – mondta el két, a folyamatban részt vevő forrás a Reuters hírügynökségnek. Május 10-én este jelent meg a hajó helyzetét mutató képernyőkön az Agios Fanourios I ikonja, ám amikor a tanker elhaladt a Hormuz-sziget mellett, megállították az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestének gyorscsónakjai. A járőrök, akik addig engedték közlekedni a hajót az aknák és egyéb akadályok miatt is rendkívül kockázatos útvonalon, parancsot adtak a hajó megállítására. Egy iráni tisztviselő akkor azt mondta, csempészett rakomány gyanújával vizsgálták meg a hajót.

Néhány órával később a hajó végül iráni engedélyt kapott a folytatásra, és így a szokásos ötórás áthaladásból kétnapos megpróbáltatás lett.

„Amint értesítettek minket, hogy a hajó elhaladt Hormuz mellett, megkönnyebbülten sóhajtottunk fel” – mondta az egyik résztvevő, aki figyelte az utat. „Nem történt fizetés” – állította az Eastern Mediterranean Shipping és hat személy, akik ismerték az Agios Fanourios I útját.

„Okunk van feltételezni, hogy az irániak szemet hunytak az Agios Fanourios I áthaladása felett, az iraki és a vietnámi nyomás hatására” – írta Konstantinos Sakellaridis, az Eastern Mediterranean Shipping műveleti vezetője a Reuters kérdéseire adott válaszában. Az iráni kormány nem válaszolt az új mechanizmusról vagy az Agios Fanourios I útjáról szóló kérdésekre.

Az, hogy Irán átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, hatalmas gondot okozott a világgazdaságban. Május elején az amerikai hadsereg szerint mintegy 1500 hajó, és a fedélzetükön összesen körülbelül 22 500 tengerész rekedt az öbölben. A legnagyobb félelmet az jelenti, hogy Irán a partvidékről képes csapást mérni a szorosban közlekedő hajókra. Az amerikai haditengerészet mindeközben „ellenblokádot” vezetett be az iráni hajókkal szemben.

A vízi úton csak igen kevés hajó jutott át, április 18-a és május 6-a között kevesebb, mint 60. A háború előtt egy átlagos napon mintegy 120-140 hajó kelt át a szoroson, ezek körülbelül fele olajszállító tanker volt.

Ehhez az Irán jelentette veszélyen (aknák, rakéták, fegyveres vízi járőrhajók és egyéb fenyegetések) kívül az amerikai szankciós törvények is hozzájárulnak, ugyanis azok alapján az amerikai állampolgárok számára tilos ügyleteket kötni az iráni kormánnyal. A nem amerikai szereplőket is „másodlagos szankciók” fenyegethetik, ha iráni szervezetekkel üzletelnek.

Mindeközben azoknak a hajóknak, amelyekre nem vonatkoznak a speciális kormányközi megállapodások, az iráni hatóságoknak akár 150 ezer dollárt is fizetniük kell, ha át akarnak jutni a szoroson. Ezen felül biztonsági és navigációs díjakat is kérnek tőlük. A nemzetközi tengerhajózási jogszabályok szerint a kormányzatok nem kérhetnének pénzt az áthaladásért cserébe, de szolgáltatási vagy biztonsági okokból igen. Azt, hogy ki fizetett, titokban tartják, hiszen ezek a fizetségek megszegik az amerikai szankciókat. Emellett a biztosítást is elveszíthetik az ilyen módon fizetők, azzal az indoklással, hogy így egy terrorista szervezetet támogathatnak.

Az iráni jóváhagyás elnyerésében szerepet kap egy részletes átvilágítási procedúra, amelyet az Iszlám Forradalmi Gárda végez. Ez körülbelül egy hetet vesz igénybe. Ha megvan az engedély, átkelhetnek a szoroson, a folyamat közben több katonai ellenőrzőponton is át kell haladniuk. Miután kijutnak a szorosból, megpróbáltatásaiknak nincsen még vége, így például az amerikai tengerészet blokádjába is bele tudnak futni, ahogy az megtörtént egyébként az Agios Fanourios I-gyel is. Így a tanker végül május 16-án jutott át minden blokádon.

Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: pusztító esővel, jégesővel, erős széllel, komoly károkat is okozó viharok jöhetnek

Gaál Áron: pusztító esővel, jégesővel, erős széllel, komoly károkat is okozó viharok jöhetnek

⁠Egy Nyugat- és Közép-Európa fölé húzódó tartós jelenség, úgynevezett hőkupola idézi elő a ma Magyarországon is tapasztalható extrém hőséget – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gaál Áron, a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Arról is beszélt, hogy szinte már összeérnek a hőhullámok, illetve hogy az abszolút melegrekord is megdőlhet az országban.

Magyar Péter: megállás nélkül dolgozik Magyarországért a kormány

Hétvégi kormányülés után, hőségriadó idején tart újabb kétnapos rendkívüli ülést az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök ismét felszólalt napirend előtt. Kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is szavazhatnak a képviselők, akik lefolytatják a vitát az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a polgármesterek fizetéséről is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
40 éves mélyponton a japán jen, hiába próbál kapaszkodni a forint

40 éves mélyponton a japán jen, hiába próbál kapaszkodni a forint

Hétfőn stabilan tartotta magát az amerikai dollár, amely csaknem egy éve a legnagyobb havi erősödése előtt áll. A deviza iránti keresletet az Öböl-térségben tapasztalható feszültségek és a magas amerikai állampapírhozamok egyaránt fűtötték. Eközben a japán jen áttörte 2024-es csúcsát és 4 évtizedes csúcsra emelkedett. A forint egyhetes csúcson kezdte a hetet a dollárral és az euróval szemben is, nap közben azonban fokozatosan gyengült a magyar deviza. A közel-keleti hírek mellett a mai nap legfontosabb eseményei az Európai Központi Bank (EKB) Sintrában megrendezett fórumán elhangzó jegybankári megszólalások lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×