eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
DONETSK OBLAST, UKRAINE - JUNE 8: Radio electronic devices against Russian drones on the top of pickup truck Ukrainian 108th Separate Mountain Assault Battalion on June 8, 2024 in Donetsk Oblast, Ukraine. Ukrainian military keep defence in several directions at Donetsk Oblast particularly in direction of Chasiv Yar and Siversk. (Photo by Yan Dobronosov/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images

Kis-Benedek József: nemzetbiztonsági érdekeket sérthetett meg az Amerikában lekapcsolt magyar rádiócsempész

Több amerikai hatóság és szerv is folyamatosan figyeli a védett technológiai eszközök továbbadását, csempészését, és egy ilyen akció keretében vették őrizetbe azt a magyar férfit is, aki társaival 200 amerikai katonai rádiókommunikációs eszközt akart Oroszországba juttatni – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő. Az MTA doktora hozzátette: érthető az amerikaiak határozott fellépése, mert az ilyen esetekben akár szenzitív adatok is az ellenérdekelt fél birtokába kerülhetnek.

Múlt héten pénteken San Franciscóban letartóztattak egy magyar férfit, aki az amerikai ügyészség vádjai szerint társaival amerikai eredetű, rádiókommunikációs technológiát akart Oroszországba csempészni. A hatóságok szerint a 46 éves H. Bence és társai egy multinacionális beszerzési hálózatot irányítottak, amely közvetlenül szerződött különböző oroszországi kormányzati szervekkel, és olyan nagyszabású projekteken dolgozott, mint például működő rádiókommunikációs rendszerek kiépítése az orosz–ukrán határ mentén, a Kurszki régióban. A gyanú szerint az érintettek 200 amerikai katonai rádiókommunikációs eszközt akartak exportálni orosz kormányzati felhasználóknak. H. Bence az exportellenőrzési reformtörvény megsértése miatt akár húsz év börtönt és egymillió dolláros pénzbüntetést is kaphat.

Kis-Benedek József azt mondta az esettel kapcsolatban az InfoRádióban, hogy az amerikai hatóságok nagyon odafigyelnek arra, milyen katonai eszközök, termékek kerülhetnek külföldre, arra pedig kiváltképp, hogy mi kerülhet az oroszok kezébe export útján. Kiemelte, hogy a katonai rádiók – különösen az újabb típusú szoftver- és frekvenciaugratásos rádiók – védett technológiának minősülnek az Egyesült Államokban, és értelemszerűen nem szeretnék, hogy az ellenérdekelt hatalmak megszerezzék ezeket.

Vannak olyan eszközök, berendezések, amelyeket hivatalosan is lehet forgalmazni, de a biztonságpolitikai szakértő megfogalmazása szerint az amerikaiak „nem feltétlenül örülnek annak sem, ha ezeket az eszközöket pont az oroszok szerzik meg”.

A védett technológia egy másik kategória, az illegális exportját tiltják az amerikai törvények.

Léteznek kettős felhasználású eszközök, berendezések is, de ezeket sem azért gyártják és forgalmazzák az amerikaiak, hogy később valamilyen úton az oroszokhoz vagy más ellenséges félhez kerüljenek.

Kis-Benedek József felhívta a figyelmet, hogy a védelmi, katonai szövetségeken belül is különbséget tesznek az egyes országok között. Egyes szövetségesek szorosabban együttműködnek egymással, mások kevésbé, így „nem mindent kaphat meg csak úgy bárki”. Példaként a Négy Szem-csoportot hozta fel, melynek tagjai (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland) szorosan együttműködnek a rádiófelderítésben és egyéb más hírszerzési tevékenységekben, akciókban. Ez a négy ország átad egymásnak olyan technológiát is, amely rajtuk kívül más országba nem juthat el – még akkor sem, ha NATO-tagállamról van szó.

A címzetes egyetemi tanár emlékeztetett: az USA az orosz–ukrán háború kitörése óta kiemelten figyeli, hogy az agresszióra adott válaszként kirótt különböző szankciókat kik és hogyan sértik meg, erre külön szervezeteket állítottak rá.

A védett technológiák figyelemmel kísérése és felügyelete természetesen feladata az Egyesült Államok titkosszolgálati szerveinek is, amelyekből összesen tizenhat van.

Ha ezek a szervek tudomást szereznek valamilyen gyanús üzletről vagy csempészetről, azonnal nyomozást indítanak, és megpróbálják kideríteni, mi lehet a célország. Az MTA doktora hozzátette: azt is figyelik az illetékesek, hogy a szövetséges országok továbbadják-e mások részére a szóba jöhető katonai eszközöket. Ugyan a szövetségesi megállapodások ezt tiltják, de Kis-Benedek József elmondása szerint bárki bármikor kijátszhatja a szabályokat, ezért elővigyázatossági okokból mindig ellenőrzéseket végeznek.

A biztonságpolitikai szakértő azt valószínűsíti, hogy a magyar elkövető, H. Bence

„olyan rádiótípust vagy annak alkatrészeit adta el, ami sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket”.

Bár a laikusok azt gondolhatják, hogy a műholdak világában már minden fontos mozzanatot nyomon lehet követni, és így napjainkban már nem is olyan fontos a katonai rádiók szerepe, a címzetes egyetemi tanár szerint ez nem igaz. Mint fogalmazott, külön kell választani egymástól a rádió- és a műholdfelderítéseket, ugyanis teljesen más feladatokat igényelnek. Az Amerikai Egyesült Államokban például mindkét területen külön-külön több szolgálat is tevékenykedik, egymást segítik, de teljesen különválnak a másiktól. „Amit meg lehet tudni egy műholdas felderítéssel, azt nem lehet megtudni a rádiófelderítéssel, és ez fordítva is ugyanígy igaz. Ha a katonai rádiózásban meg tudják oldani a titkosítás módszerét, nincs az a műholdvevő, ami ezt tudná pótolni” – magyarázta Kis-Benedek József.

Mint fogalmazott, adott esetben katonai rádiók vagy egyéb más technikai eszközök átcsempészésével, továbbadásával rengeteg olyan adat az oroszok vagy mások birtokába juthat, amely az amerikaiakra nézve kellemetlen lehet. Például az atomeszközök működtetésével kapcsolatos kódok, a légierő esetében a repülésre vonatkozó adatok, de a haditengerészetnél is lehetnek ilyen titkos adatok. Olyan információkról, ismeretanyagokról van szó, amelyek nem kerülhetnek az ellenérdekelt fél birtokába, mert azzal lelepleződnek a szándékok.

Az MTA doktora kiemelte: nyilván az amerikaiak is időről időre új technikai eszközöket szeretnének rendszerbe állítani, ezeket folyamatosan tesztelik, és nem akarják, hogy a másik fél tudomást szerezzen ezekről a tevékenységekről. Mint mondta, ebben a küzdelemben nem a hírszerzésnek, hanem az elhárításnak van fontos szerepe. Minden apróságra figyelnek, minden gyanús esetet kiszűrnek, ellenőriznek és kivizsgálnak, és ha megvan a bizonyíték, azonnal nyomozást indítanak vagy őrizetbe veszik az érintetteket. Egy ilyen akció keretében tartoztatták le a magyar elkövetőt is San Franciscóban.

A magyar külügyminisztérium is reagált

A magyar sajtóban megjelentek olyan hírek is, amelyek szerint az elkövető, H. Bence édesanyja a magyar külügyminisztériumhoz köthető intézmény, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség irodavezetője volt. Az Index megkeresésére a tárca közölte: a letartóztatást követően az államügyészi hivatal tájékoztatta a területileg illetékes magyar konzulátust, azonban a fogva tartott személy nem igényelt magyar konzuli védelmet.

A külügyminisztérium az elkövető édesanyjának korábbi szerepvállalásával, munkájával kapcsolatban azt írta, Ficzere Margarita nem töltött be pozíciót magyar állami cégben. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodájának volt az alkalmazottja, amely egy orosz cég volt, feladata pedig a magyar vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítése Oroszországban és a kaukázusi régióban. A partneriroda 2023 márciusában megszűnt, és a tárca tájékoztatása szerint Ficzere Margarita jelenleg nem áll szerződéses jogviszonyban a külügyminisztériummal.

Az Index úgy értesült, hogy a gyanúsított a kihallgatása alatt elsősorban spanyol állampolgárként beszélt önmagáról, nem magyarként.

(Nyitóképünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×