Infostart.hu
eur:
366.88
usd:
316.47
bux:
148402.98
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A Roszatom üzenetet küldött a világnak két atomerőmű helyzetéről

Folyamatosan romlik a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű körüli helyzet - jelentette ki szombaton Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Rafael Grossinak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának szombati telefonbeszélgetésükben.

Erről a Roaszatom sajtószolgálata számolt be, hozzátéve, hogy Lihacsov meghívta Grossit a kurszki atomerőműbe és Kurcsatov városba, hogy saját szemével lássa az ottani körülményeket.

Oroszország a nap folyamán azzal vádolta meg a Kurszki területre behatolt ukrán csapatokat, hogy támadást terveznek a kurszki atomerőmű ellen, majd Moszkvát akarják felelőssé tenni érte. Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő ezt az állítást "őrült" propagandának nevezve tagadta az X-en.

Az orosz védelmi minisztérium, amelyet az Interfax hírügynökség idézett, viszont hangsúlyozta, hogy kemény választ fognak adni, ha bármilyen támadás éri a nukleáris létesítményt.

A zaporizzsjai atomerőmű orosz vezetése szombaton azt állította, hogy egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott a nap folyamán az erőmű melletti egyik útra, ahol éppen a létesítmény személyzete haladt.

Orosz közlés szerint "az ukrán támadás közvetlen veszélyt jelentett a személyzet és az erőmű biztonságára nézve". Arról nem szóltak, hogy megsérült-e bárki.

A zaporizzsjai atomerőmű, amely a legnagyobb Európában, orosz ellenőrzés alá került röviddel a 2022 februárjában indított orosz invázió kezdete után. Oroszország és Ukrajna azóta többször vádolta egymást azzal, hogy a másik fél megpróbálja szabotálni a létesítmény működését.

Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol a közvélemény-kutatások szerint egy szélsőjobboldali párt a második világháború óta először szerezheti meg az abszolút többséget egy német tartományban. Az AfD sikerét a keletnémet nosztalgiára, a bevándorlásellenességre és a Nyugattal szembeni neheztelésre építi, miközben listavezetőjét, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmundot a Der Spiegel „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Az AfD győzelme esetén is kérdéses a kormányalakítás, mivel egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele – abszolút többség híján akár patthelyzet is kialakulhat. Szász-Anhalt ráadásul csak a kezdet: szeptemberben újabb keletnémet tartományi választások következnek, amelyek komoly próbatétel elé állítják Friedrich Merz kancellárt és kormányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×