Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.79
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Látogatók a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern standján a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A Roszatom üzenetet küldött a világnak két atomerőmű helyzetéről

Folyamatosan romlik a zaporizzsjai és a kurszki atomerőmű körüli helyzet - jelentette ki szombaton Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Rafael Grossinak, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának szombati telefonbeszélgetésükben.

Erről a Roaszatom sajtószolgálata számolt be, hozzátéve, hogy Lihacsov meghívta Grossit a kurszki atomerőműbe és Kurcsatov városba, hogy saját szemével lássa az ottani körülményeket.

Oroszország a nap folyamán azzal vádolta meg a Kurszki területre behatolt ukrán csapatokat, hogy támadást terveznek a kurszki atomerőmű ellen, majd Moszkvát akarják felelőssé tenni érte. Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő ezt az állítást "őrült" propagandának nevezve tagadta az X-en.

Az orosz védelmi minisztérium, amelyet az Interfax hírügynökség idézett, viszont hangsúlyozta, hogy kemény választ fognak adni, ha bármilyen támadás éri a nukleáris létesítményt.

A zaporizzsjai atomerőmű orosz vezetése szombaton azt állította, hogy egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott a nap folyamán az erőmű melletti egyik útra, ahol éppen a létesítmény személyzete haladt.

Orosz közlés szerint "az ukrán támadás közvetlen veszélyt jelentett a személyzet és az erőmű biztonságára nézve". Arról nem szóltak, hogy megsérült-e bárki.

A zaporizzsjai atomerőmű, amely a legnagyobb Európában, orosz ellenőrzés alá került röviddel a 2022 februárjában indított orosz invázió kezdete után. Oroszország és Ukrajna azóta többször vádolta egymást azzal, hogy a másik fél megpróbálja szabotálni a létesítmény működését.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×