Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) beszédet mond az Admiral Golovko fregatt avatási ünnepségén, amellyel a hadihajó csatlakozik az orosz Északi Flottához a szentpétervári Szevernaja Verf hajógyárban 2023. december 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Karpuhin

Kiszivároghatott Putyinék Nyugat elleni támadási terve

Oroszország már régóta készülhet a NATO-val való esetleges konfliktusra.

A dokumentumok szerint Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy a NATO-val való esetleges konfliktus esetén taktikai nukreális fegyvereket irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katinai létesítményekre. A tervek még az ukrajnai háborút megelőzően, 2008–2014-ben készülhettek – állítja a Financial Times.

A brit napilap szerint a dokumentumok térképeket tartalmaznak a lehetséges célpontokról, köztük Franciaország nyugati partjáról, Norvégia, Németország, Észtország katonai létesítményeiről vagy például a brit Barrow-in-Furnessről, amely elsősorban a nukleáris tengeralattjárók gyártásáról ismert. (Ezt a térképet cikkükben ábrázolták is.)

A térképek – amelyek inkább bemutató céllal készültek, mint operatív felhasználásra – 32 európai NATO-célpontot szemléltetnek az orosz haditengerészeti flották számára – olvasható. William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő szerint a 32 célpont csak egy kis szelete a teljes képnek, Európa-szerte több száz, ha nem több ezer célpont lehet. Beleértve katonai és infrastrukturális célpontokat is.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában – világított rá az FT-cikket szemléző economx.hu.

„Úgy tekintenek ezekre (a taktikai nukleáris robbanófejekre), mint potenciális háborús győztes fegyverekre. Használni akarják majd, méghozzá elég gyorsan” – véli Jeffrey Lewis, a monterey-i Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora és fegyverzet-ellenőrzési szakértő.

Az FT kitért arra, hogy a taktikai nukleáris fegyverek, amelyeket szárazföldről, tengerről vagy repülőgépről indított rakétákkal juttatnak célba, rövidebb hatótávolságúak és kevésbé pusztító erejűek, mint az Egyesült Államok esetleges megtámadására tervezett nagyobb stratégiai fegyverek. Azonban még így is lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott bombák.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Trump baltával ugrott neki a világrend átfaragásának, sokan csak a fejüket fogják

Trump baltával ugrott neki a világrend átfaragásának, sokan csak a fejüket fogják

Szinte fű alatt, mindenféle látványos hajcihőtől mentesen az Egyesült Államok 2026 január végén bemutatta a legújabb Nemzetvédelmi Stratégiáját (National Defense Strategy – NDS). A dokumentum szinte alapjaiban változtatja meg az Egyesült Államok korábbi nézeteit, ami illeszkedik ahhoz, amit Donald Trump amerikai elnök kormánya hangoztatott az utóbbi időben. A radikális változások azonban nem mindenkinél váltottak ki támogatást, sokak szerint az új stratégia hemzseg a hibáktól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×