Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) beszédet mond az Admiral Golovko fregatt avatási ünnepségén, amellyel a hadihajó csatlakozik az orosz Északi Flottához a szentpétervári Szevernaja Verf hajógyárban 2023. december 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Karpuhin

Kiszivároghatott Putyinék Nyugat elleni támadási terve

Oroszország már régóta készülhet a NATO-val való esetleges konfliktusra.

A dokumentumok szerint Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy a NATO-val való esetleges konfliktus esetén taktikai nukreális fegyvereket irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katinai létesítményekre. A tervek még az ukrajnai háborút megelőzően, 2008–2014-ben készülhettek – állítja a Financial Times.

A brit napilap szerint a dokumentumok térképeket tartalmaznak a lehetséges célpontokról, köztük Franciaország nyugati partjáról, Norvégia, Németország, Észtország katonai létesítményeiről vagy például a brit Barrow-in-Furnessről, amely elsősorban a nukleáris tengeralattjárók gyártásáról ismert. (Ezt a térképet cikkükben ábrázolták is.)

A térképek – amelyek inkább bemutató céllal készültek, mint operatív felhasználásra – 32 európai NATO-célpontot szemléltetnek az orosz haditengerészeti flották számára – olvasható. William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő szerint a 32 célpont csak egy kis szelete a teljes képnek, Európa-szerte több száz, ha nem több ezer célpont lehet. Beleértve katonai és infrastrukturális célpontokat is.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában – világított rá az FT-cikket szemléző economx.hu.

„Úgy tekintenek ezekre (a taktikai nukleáris robbanófejekre), mint potenciális háborús győztes fegyverekre. Használni akarják majd, méghozzá elég gyorsan” – véli Jeffrey Lewis, a monterey-i Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora és fegyverzet-ellenőrzési szakértő.

Az FT kitért arra, hogy a taktikai nukleáris fegyverek, amelyeket szárazföldről, tengerről vagy repülőgépről indított rakétákkal juttatnak célba, rövidebb hatótávolságúak és kevésbé pusztító erejűek, mint az Egyesült Államok esetleges megtámadására tervezett nagyobb stratégiai fegyverek. Azonban még így is lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott bombák.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×