Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az izraeli miniszterelnöki hivatal felvételén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök izraeli katonákkal találkozik a palesztinok lakta Gázai övezet déli csücskében levő Rafah városnál 2024. július 18-án. Az izraeli tankok július 20-án Rafah nyugati és északi részén nyomultak előre, a támadásokban legkevesebb harminc palesztin ember halt meg.
Nyitókép: MTI/AP/Izraeli miniszterelnöki hivatal/Avi Ohayon

Izraeli-palesztin tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak Rómában

Túszcseréről és tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak a Gázai övezetben dúló háború kapcsán magas rangú amerikai, izraeli, katari és egyiptomi tisztségviselők vasárnap Rómában.

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett.

Az izraeli kormányfő hivatalának közleménye további részletek említése nélkül közölte, hogy Barnea időközben már vissza is tért Izraelbe, s a felek az elkövetkezendő napokban folytatják a megbeszéléseket.

Az Izrael és a Gázai övezetben aktív Hamász terrorszervezet háborújában az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom próbál közvetíteni. A tárgyalások ugyanakkor hónapok óta nagyon lassan haladnak, s május óta Joe Biden amerikai elnök több fázisból álló békejavaslatára összpontosítanak, amely végeredményben tartós tűzszünetet és túszcserét tartalmaz.

A Biden-terv első lépcsőben egy hathetes fegyvernyugvást ír elő, aminek során a Gázai övezetbe hurcolt túszok egy bizonyos csoportját elengednék a szélsőségesek. Izraeli hatóságok szerint a Hamász kezén 115 túsz lehet, akik közül azonban többen már életüket veszthették. Az izraeli túszokért cserébe Izraelben őrizetbe vett palesztinok szabadulhatnának. Második lépcsőben a harcokat tartósan beszüntetnék és a maradék foglyokat is elengednék. Utolsó lépcsőben pedig megkezdődne a komoly háborús pusztítást szenvedett Gázai övezet újjáépítése.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×