Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök az Iowa állambeli Waterloo-ban tartott kampányrendezvényén 2023. december 19-én. Az elnökválasztást 2024 őszén tartják az Egyesült Államokban. Jelenleg a republikánus szavazók 69 százaléka támogatja Trump jelöltségét, míg a második legnépszerűbb Ron DeSantis floridai kormányzót 13 százalék. Az elnökjelöltségről döntő előválasztási folyamat január közepén kezdődik Iowa államban, az elnökválasztást 2024 őszén tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Charlie Neibergall

Szakértő a merényletekről: magányos támadók próbálják megváltani a politikát

Ázsiában 2022-ben Abe Sindzó japán miniszterelnököt érte halálos lövés, Európában május 15-én Robert Ficóra lőtt rá egy merénylő, Amerikában pár napja Donald Trump elnökjelöltet sebesítette meg egy lövedék. A politikai indíttatású támadások okairól az InfoRádió Kemény Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Mintha szaporodna a felelős politikai vezetők elleni merényletek száma. Kérdésként merülhet fel, hogy a támadók egymást másolják-e, általános hangulatromlást tapasztalhatunk avagy véletlen az esetek időbeni közelsége. "Egyedi folyamat eredménye" – szögezte le az InfoRádióban Kemény János, de hozzátette, könnyen közrejátszhat az is, hogy a magányos támadók ihletet merítenek a korábbi támadásokból, de ezek szerinte mégis egyedi folyamatok.

Példaként említette az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államok merényletkísérleteit, mert majdnem minden esetben magányos támadók próbálták meg megváltani a maguk szempontjából az amerikai politikát, de ez kevés alkalommal volt sikeres. A személyi védelemnek azonban – mint figyelmeztetett – több "rétege" van.

"Van mindig egy előzetes kockázatfelmérés, aztán meg kell szervezni a helyszínen egy többrétegű védelmet, és úgy tűnik, hogy ezen a helyszínen az utóbbi nem sikerült tökéletesen. Arról, hogy milyen előjelei lehettek, amit nem fedeztek fel, vagy nem értékeltek jól, még aránylag kevés információnk van, de összességében, ahogy egy interjújában az illetékes amerikai miniszter is elmondta,

olyannak, hogy egy lövésznek közvetlen rálátása legyen az elnökre, nem lenne szabad előfordulnia, és most mégis történt"

– nyomatékosította.

A különböző politikusok szerinte "szeretik a túlélt merényleteket kommunikációs célra felhasználni". Példaként hozta fel a Ronald Reagan elleni támadást, amely hasonlóképp sorsfordító volt. "Én egy kicsit szkeptikus vagyok ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, de természetesen az egyén szempontjából lehetnek ennek komoly messze ható pszichológiai hatásai" – tette hozzá.

Amiben viszont biztosan hasonlítanak a merényletek, az az utóéletük: rögtön beindulnak a spekulációk, hangot kapnak az összeesküvés-elméletek is, és ezeknek az élete nagy mértékben függ attól, hogy mi a kimenete a merényletnek. "Kennedy esetében az elnök életét vesztette a merényletben, ráadásul ő a maga korának egy ikonikus figurája volt, aki több nagy külpolitikai válságot tudott addigra levezetni, és látszólag – a hivatalos verzió szerint – egy nem teljesen komplett személy tudott vele három lövéssel végezni. Ezt nehéz volt elfogadni az amerikai közvéleménynek, ráadásul rengeteg, a mai napig zárolt információ van az üggyel kapcsolatban, és ezek a dolgok így összességében egy olyan mítosznak adtak táplálékot, ami a mai napig jól van és fejlődik" – mutatott rá Kemény János.

Hogy a közelmúlt merényletei után lehet-e számítani még hasonlókra, arról azt mondta, az idő közben bevezetett biztonsági intézkedések nagyon csökkentik ennek az esélyét.

"A biztonsági intézkedések arra vannak kihegyezve, hogy ezek ne fordulhassanak elő, és ha megnézzük az utóbbi évtizedek történéseit, azért azt lehet mondani, hogy nagyon ritka az, hogy sikerrel tudna járni egy magányos elkövető" – vélekedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×