Megtartották az idei amerikai elnökválasztás első televíziós vitáját a két leendő elnökjelölt, Joe Biden demokrata párti jelenlegi elnök és Donald Trump republikánus volt elnök között. A CNN lebonyolításában tartott 90 perces összecsapásra jóval korábban került sor, mint bármelyik modern elnökjelölti vitára, több mint négy hónappal a november 5-i választás előtt. A két jelölt élő közönség nélkül jelent meg, és mikrofonjaik automatikusan kikapcsoltak, amikor nem ők következtek: mindkét szabályt azért vezették be, hogy elkerüljék a 2020-as első vitájukon kialakult káoszt, amelyet a közbevágások okoztak.

A 81 éves Joe Biden különösen a vita elején rekedten, időnként akadozva beszélt. A vita után a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Kamala Harris alelnök is elismerte, hogy az elnök "startja lassú volt", de reményét fejezte ki, hogy a választók nem a mostani másfél óra alapján, hanem eddigi elnöki teljesítményét figyelembe véve értékelik majd Biden teljesítményét. Fehér házi közlés szerint Biden kisebb megfázással küzd…

"A demokraták szerették volna ezt a vitát minél korábban megrendezni, mert 2020 óta eléggé sok ember szkeptikus Joe Biden szellemi és fizikai képességeit illetően és egyre kevésbé van abban az állapotban, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen és kulcsfontosságú döntéseket hozzon" – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás. Az Amerika-szakértő emlékeztetett, hogy az összes elnökjelölti vita szeptember-októberben volt, a hivatalos kampány kezdete, szeptember első hétfője után, most viszont a demokraták szerették volna bemutatni a világnak, hogy Biden a képességeinek a birtokában van, és abban reménykedtek, hogy hasonló lesz, mint a 2020-as vita, amikor Trump ellentmondásosan szerepelt. A külpolitikai szakértő szerint azonban az exelnök nagyon visszafogott volt, vélhetően a kampánytanácsadói javasolták neki, hogy ne tűnjön olyan embernek, aki nagyon elhamarkodott döntéseket hoz vagy durván beszél a vitapartnerével.

Magyarics Tamás szerint az is a korábbi vita mellett szólt, hogy noha a felmérések szerint országosan nagyjából fej fej mellett halad a két jelölt, az úgynevezett csatatér államokban, ahol 2016-ban és 2020-ban is eldőlt az elnökség, Trump vezet, így Biden elvileg javítani tudta volna a pozícióit, ehhez képest a felmérések szerint országosan kétharmad-egyharmad arányban Trumpot látták jobbnak és

Biden nem tudta eloszlatni a kétségeket a fizikai és a szellemi képességét illetően.

A szakértő szerint a demokraták nehéz helyzetbe kerültek a vita után, még a demokratákhoz húzó média is úgy vélekedik, hogy Bidennek nagyon erősen meg kellene gondolni, hogy folytatja-e az elnökjelöltségi kampányát. "A The New York Times vagy a CNN-ben megjelenő vélemények azért nagyon fontosak, mert nyilvánvalóan nemcsak az újságírónak a saját véleményét tükrözik, hanem a mögötte álló pénzügyi és egyéb csoportok egyetértenek ezzel" – tette hozzá.

Három demokrata forgatókönyv

A lehetséges forgatókönyvek közül Magyarics Tamás szerint az egyik verzió, hogy Biden folytatja, és a demokrata konvenció is őt jelöli. A második variáció az, hogy Biden visszalép, ebben az esetben úgynevezett nyitott elnökjelölő konvenció lesz, bárki ringbe szállhat, hogy ő legyen az elnökjelölt. Kézenfekvő lenne az alelnök, Kamala Harris jelölése, de a szakértő emlékeztetett, az elismertsége, a népszerűsége még rosszabb, mint Joe Bidené, így neki még gyengébb esélyei lennének Donald Trump ellen. Magyarics Tamás felidézte, hogy eredetileg az volt az elképzelés, hogy őt építik fel a következő elnökjelöltnek a demokraták, bele is illett a demokrata főáramba, mert színes bőrű, nő, Kaliforniából jön, ezért azt gondolták, hogy rendkívül népszerű lesz. Csakhogy megkapta a bevándorlás, a határvédelem ügyét, és ezt a kérdést nem sikerült megoldania. Két kormányzót emlegetnek még esélyesként, az egyik Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, a másik pedig Gretchen Whitmer michigani kormányzó.

A külpolitikai szakértő felvázolt még egy harmadik lehetőséget is, ugyanis a konvenció után bármikor lemondhat még Joe Biden a jelöltségről, és akkor új helyzet áll elő, a demokrata országos bizottság jelölhet új embert. "Ennek a hátulütője az, hogy ebben az időszakban

a csere óriási politikai blama lenne a Demokrata Pártnak, ilyen még nem fordult elő különben a történelemben"

– mondta, és hozzátette, egy új jelöltet felépíteni hetek alatt embert próbáló feladat lenne.

Biden mellett az az érv szól, hogy ő egyszer megverte Trumpot, és másodszor is megverheti, viszont az emberek számára fontos ügyekben is jelentős hátrányban van Trumppal szemben. A gazdaság kérdésében 10-12 százalékkal több ember bízik Trumpban, mint Bidenben, de hasonló a hátránya az infláció letörése, a közbiztonság vagy a határvédelem kérdésében, de még a külpolitikában is Trumpban jobban bíznak, mint Bidenben. Magyarics Tamás úgy látja, nincs sok esély arra, hogy Biden meg tudja fordítani ezt a helyzetet, és az emberek a zsebükön érezzék egy-két hónapon belül a nagy változást, mert a választók azt érzékelik, hogy Trump alatt reálértékben a fizetésük többet ért.

A vitában mindkét félnek voltak valótlan állításai, de ezek a szakértő szerint kevésbé számítanak, inkább az összkép a fontos, erre emlékszik az emberek többsége. "A szimbolikus dolgok fontosabbak. Olyanokra fognak emlékezni, amikor például Biden az abortusz kérdésére eléggé zavaros választ adott, és Trump is azt mondta, hogy ne haragudjanak, nem értettem, hogy mit akart mondani Joe Biden, mert egyszerűen semmi értelme nem volt annak, amit mondott " – emelte ki, de ide sorolta Biden testbeszédét is, vagy azt, hogy a végén ott téblábolt a színpadon, és Jill Biden vezette le a pódiumról, ahogy pár nappal előtte Barack Obama fogta kézen Bident a hollywoodi pénzfelhajtó eseményen és vezette le a színpadról, mert láthatólag nem tudta, hogy merre induljon el.

Biden rosszul áll a csatatér államokban

Magyarics Tamás jelezte, a törzsszavazókat a vita nem fogja eltéríteni, de a függetleneket igen, bár ehhez korán volt a vita, és az is lehet, hogy nem is lesz másik, mert Trumpnak szerinte nem lesz érdeke még egyszer vitázni, csak veszíthet, ennél jobban nem tud szerepelni. "A viták akkor szoktak valamilyen befolyást gyakorolni az eredményre, ha minél közelebb vannak a választási időponthoz és minél élénkebben élnek az emberek emlékezetében" – magyarázta, de hozzátette, a kampányban sokszor fogják ismételni a mostani vita emlékezetes pillanatait. Az igazán döntő az lesz, hogy a csatatér államokban hová állnak a független szavazók, és ott három választói csoportban is Biden vesztett a népszerűségéből: a feketék, a latinok és a fiatalok körében. Ha ott 10-15 százalékot veszít, akkor Biden bajba kerül országosan és csatatér államokban is a szakértő szerint.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Donald Trump nem dőlhet hátra. A tanácsadói most nyilván azt szeretnék, hogy fegyelmezett legyen, "nem mondana nagyon vad dolgokat, amire hajlamos volt a múltban", amiket föl tudnak kapni. "Ha valóban az ügyekre koncentrálna, az amerikaiak nagy többségét érintő ügyekre, akkor a republikánusoknak a megítélése jobb, mint a demokratáké. Trump megítélése jobb, mint Bidené.

Ha ezekről beszél, akkor megtarthatja a lendületet és megtarthatja az előnyt"

– vélekedett Magyarics Tamás.

Trump esetében a másik kérdés, hogy a bírósági ügyei hogyan befolyásolják a sorsát, de az Amerika-szakértő szerint jelen állás szerint nem hátrányosan, sőt, egy-két bírósági ügyből még jobban is jött ki. Úgy véli, a hallgatási pénz ügyében a demokraták "kicsit túltolták a biciklit". A 2016-os ügy elvileg csak szabálysértés lenne, és két év után elévült volna, szerinte ez egy "hajánál fogva előrángatott" eset, hogy Trumpot mindenképpen belerángassák egy ilyen ügybe. A látható politikai indíttatása miatt ráadásul egy-két donor átállt a republikánusokhoz, és 40-50 millió dollárt tett be Trump javára.

Ezenkívül van még Trump ellen két szövetségi és egy állami ügy, de ezeket jelen pillanatban jegelik, legközelebb a legfelsőbb bíróság fog dönteni arról, hogy 2021-ben Trump zendülésben vett-e részt. Trump viszont azt állítja, hogy egyszerűen azt mondta az embereknek, hogy békésen adjanak hangot a felháborodásuknak, hogy nem volt tiszta a választás, ez pedig alkotmányos jog. Senkinek nem mondta azt, hogy törjön be a Capitolium épületébe. Marad a georgiai ügy, ahol vesztegetés a vád, illetve a floridai, ahol az a kérdés, hogy jogtalanul és helytelenül tárolt dokumentumokat a birtokán, de a szakértő szerint ezek az ügyek aligha befolyásolják a szavazók döntését.

Az ukrán háború nem fontos kampánytéma

Európa szempontjából nagyon fontos kérdés, hogy a két elnökjelölt hogyan kezelné az orosz–ukrán háborút, de Magyarics Tamás szerint Amerikában, az átlagpolgár szintjén ez nem lényeges kampánytéma. Trump az elnöki felelősség nélkül könnyen tehet olyan kijelentéseket, hogy 24 órán belül megoldaná a konfliktust, de a szakértő szerint az elnöktől függetlenül ugyanaz az Egyesült Államok érdeke: Oroszország meggyengítése, Ukrajna nyugati érdekszférába terelése. "Nagyon komoly amerikai érdekek vannak, az más kérdés, hogy Trump nem mindenben támogatná az ukrajnai békeelképzeléseket – mondta, de jelezte, mind a két oldalnak valamit fel kell mutatni ahhoz, hogy belpolitikailag "el tudja adni", bármilyen megállapodás születik. Trump elképzelése az, hogy az ukránokat úgy lehetne rávenni nagyobb rugalmasságra, hogy kevesebb pénzt adnak nekik, és ezzel rákényszerítik arra, hogy rugalmasabbak legyenek a tárgyalóasztalnál. A kérdés azonban szerinte azért is nehéz, mert az Egyesült Államok által Ukrajnának adott pénz 90 százaléka az Egyesült Államokban marad és több ezer munkahely létesül belőle, 38 tagállamban hoztak létre vállalatokat, és mind az 50 tagállamban vannak beszállítók. Ezért ha egyik napról a másikra leállítják az ukrajnai támogatást, akkor az Egyesült Államokon belül is több ezer munkahely szűnik meg abban a pillanatban, amit meggondol Trump is.

Magyarics Tamás arra is emlékeztetett, hogy Trumpnak sem érdeke az, hogy Oroszország nagyon megerősödjön, de nagyobb nyomást helyezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, és ezzel jelezheti azt az oroszok felé, hogy ők is valamit engedjenek ennek fejében. A személyes kapcsolatok is számíthatnak, hiszen Joe Biden és Vlagyimir Putyin között közismerten rossz a viszony, de Donald Trump és Putyin között sem volt minden héten megbeszélés. "Lehetnek személyesen jobb viszonyban, de amikor arról van szó, hogy az ország érdekeit kell képviselni a másikkal szemben, akkor keményen érvényesítik a másik féllel szemben" – magyarázta, és hozzátette, az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mennyire hajlandó nyomást gyakorolni Zelenszkijre, Putyinra vagy akár Hszi Csin-pingre.

A kampányköltések tekintetében mérik azt is, hogy ki mennyi pénzt szedett össze. Ebben is Trump jobban áll, 130 millió dollárt kalapozott össze, Biden viszont csak 80-90 milliót. A szakértők szerint egymilliárd dollárnál is többet fognak költeni fejenként. "Megfelelő befektetők mindig vannak, akik utána természetesen begyújtják a számlát, a nagy donorok valamilyen módon szeretnék viszontlátni a befektetésüket" – mondta az ELTE professzor emeritusa.