eur:
409.46
usd:
375.63
bux:
74355.9
2024. november 5. kedd Imre
Képviselők az ülésteremben az egyenlő munkáért egyenlő bérezésről, vagyis a nők és férfiak fizetése közötti bérszakadék felszámolásáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Kalas Vivien: két oka is van, amiért a Fidesz nem ül be a Szuverenisták EP-frakcióba

A Mi Hazánk Mozgalom német, román, spanyol, görög, lengyel és szlovák pártokkal együtt alakíthat új, szuverenista frakciót az Európai Parlamentben. 90 politikusnak – köztük a magyar kormánypártok képviselőinek – azonban még mindig nincs saját csoportjuk az uniós törvényhozásban. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense válaszolt az InfoRádió kérdéseire.

Hivatalosan hét országból kell választott képviselőknek összeállni, hogy frakciót alakíthassanak az Európai Parlamentben, az új szabályok szerint pedig 23 képviselő minimum kell egy ilyen formációhoz – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Kalas Vivien. A Szuverenisták elnevezésű kezdeményezés megfelel a követelményeknek, így ennek lehet tagja a június 9-i választáson mandátumhoz jutott Mi Hazánk-képviselő is.

"Hét-nyolc országról lehet olvasni, 32-35 képviselőről lehet szó, attól függ, hogy a bolgár Újjáéledés párt az Identitás és Demokráciát elhagyva csatlakozik-e" – mutatott rá.

Akiket biztosra lehet venni:

  • románok
  • spanyolok
  • görögök
  • lengyelek
  • szlovákok
  • németek (az AfD lehet a legerősebb tagpárt)
  • magyarok (Mi Hazánk)

"Ezek a pártok radikálisoknak, szélsőjobboldaliaknak mondhatók, de ez a kifejezés nem pontos, mert tudományosan nem igaz" – vélekedett Kalas Vivien, kiemelve, hogy ezek a tagpártok "nagyon mást gondolnak az Európai Unió jövőjéről, politikáiról, irányvonaláról, mint amit most láthatunk".

A Mi Hazánknak viszont szerinte "természetes helye lenne" ebben a képviselőcsoportban, mert akár az ukrajnai háború két kulcskérdése (Ukrajna támogatása, Oroszországhoz fűződő viszony) körében hasonló prioritásokat vall, mint a többi párt, ám hozzátette, a Szuverenisták és az Identitás és Demokrácia körében még lehet is átfedés, amely miatt akár az ID-ben is megtalálhatná a számítását a Mi Hazánk; Kalas Vivien szerint még az is lehet, hogy az Identitás kettészakad, és átvándorlók lesznek a Szuverenistákhoz, és nem csak a bolgárok.

A Fidesz gyakran emlegeti a szuverenitást, és felvetődhetnek, hogy csatlakozzon a formációhoz, de Kalas Vivien szerint hiába keres most frakciót a Fidesz és a KDNP is, de kevésbé valószínű, hogy a Szuverenistákat találják meg, egyrészt mert szerinte itthon jelentős támadási felületet adna a kormánypártoknak, hogy a Mi Hazánkkal ülnek egy EP-frakcióban, és ezt szeretnék elkerülni, másrészt az érdekérvényesítés szempontjából jobb, ha egy párt egy frakció tagja, de a Szuverenisták a legkisebb létszámú frakció lehet, és a legkevésbé fognak vele együttműködni a jogalkotás során az EP-ben.

Jelenleg kilencven képviselő van, aki nem tartozik jelenleg egyik csoporthoz sem, ők elméletileg függetlenként dolgozhatnak az Európai Parlamentben, az előző ciklusban részben a Fidesz is ide tartozott, de a Jobbik képviselője is, ezzel kapcsolatban viszont megjegyezte: kevésbé éri meg függetlenként politizálni, mert

  • kevesebb pártszerű lehetősége van
  • kevesebb a felszólalási lehetőség
  • kimaradnak frakciók közti egyeztetéséből
  • kimaradnak a bizottsági helyek (elnökök, alelnökök) szétosztásából.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×