Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szuverenisták néven új frakciót alakítana az AfD az Európai Parlamentben

Csütörtökön már meg is alakulhat az új frakció, az Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoportja sem emelt ellene kifogást.

A parlamenti pártok többségének szembenállása ellenére feltartóztathatatlan az Alternatíva Németország (AfD) támogatottságának erősödése. A legszemléletesebben bizonyította ezt a radikális jobboldali, mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt minden várakozást felülmúló szereplése a június 9-i európai parlamenti választásokon.

Az AfD az ugyancsak ellenzéki CDU/CSU pártszövetség mögött az ország második legnépszerűbb pártja, és növekszik tagsága is. Jelzésértékű, hogy támogatottsága immár nemcsak az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban, hanem az ország nyugati felében is növekszik. "Keleti "súlyának" különös jelentősége van most, mivel szeptemberben három tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban is helyi parlamenti választásokat tartanak. A felmérések szerint elsősorban Szászországban az ottani törvényhozás legerősebb pártja lehet, megelőzve a győzelemre esélyesnek tartott CDU-t is. Elemezések szerint ugyanakkor Türingiában is a győztes párt lehet.

A legfrissebb sajtóértesülések szerint az AfD most az Európai Parlamentben igyekszik megszilárdítani az elmúlt hetekben meggyengült pozícióit. Ennek oka még az EP-választás előtt a párt akkori listavezetőjének nemcsak Németországban, hanem Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt rendkívüli megbotránkozást kiváltó interjúja volt. A Financial Timesnak adott interjúban Maximilian Krah ugyanis a többi között azt állította, hogy nem lehet az egykori elit náci egység, az SS minden tagját automatikusan bűnösnek tekinteni.

A Krah által mondottak az AfD európai parlamenti családjában, az Identitás és Demokrácia (ID) szélsőjobboldali frakcióban is kiverték a biztosítékot. A pártot a frakcióelnök, Marine Le Pen kezdeményezésére kizárták a frakcióból, így az AfD pártcsoport nélkül maradt. A legfrissebb hírek szerint azonban ezen a fronton sem adta fel a harcot. A Der Spiegelre hivatkozva a német lapok arról számoltak be, hogy az AfD az Európai Parlamentben egy új szélsőjobboldali frakciót kíván létrehozni.

A frakció neve Szuverenisták lenne.

Beszámolók szerint az AfD már levélben fordult az EP adminisztrációjához, a többi között helyet kérve a tervezett új képviselőcsoport alakuló ülésére, amelyre csütörtökön kerül sor. A találkozóra mintegy száz résztvevőt várnak. A német lapok utaltak arra, hogy sem a Marine Le Pen vezette Identitás és Demokrácia frakció, sem az EP másik jobboldali parlamenti képviselőcsoportja, az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoport nem emel kifogást egy harmadik, szélsőjobboldali frakció ellen.

Az AfD által tervezett új frakció alapja állítólag az Újjászületés nevű bolgár párt úgynevezett "szófiai nyilatkozata". Az abban foglaltak szerint az európai civilizációt a "globalista ideológiák" fenyegetik, a népek önrendelkezését pedig az uniós bürokrácia elnyomja, és az orosz–ukrán háborúban azonnali béketárgyalásokra van szükség.

A tervezett csütörtöki találkozón már eldőlhet, hogy sikerül-el elegendő tagot toborozni a tervezett frakcióba. Ehhez a t-online hírportál szerint legkevesebb 23 képviselő kell. Egyedül az AfD 15 képviselővel rendelkezik. A portál idézte az AfD két társelnökét, Alice Weidelt és Tino Chrupallát, aki a kizárás után már közölték, hogy egy erős európai parlamenti csoport létrehozására kívánnak törekedni. Meggyőződésüknek adtak hangot, hogy sikerül "megbízható partnereket találni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×