Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Olaf Scholz hozta a formáját a német migrációs csúcson is

Nem váltotta be az előzetes reményeket a német tartományi miniszterelnökök és Olaf Scholz kancellár Berlinben tartott rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek napirendjén az illegális menekültek kitoloncolása szerepelt.

Értesülések szerint Olak Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások megvalósíthatóságát az Európai Unión kívüli országokban. A kancellár szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány érdemi javaslatokat tesz. "Határozottan egyetértettünk abban, hogy folytatjuk a folyamatot" – idézte a német sajtó a kancellárt. Mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy a javaslatot a következő hasonló találkozón terjeszti elő, amelyre december 12-én kerül sor.

A tartományi kormányfők arra szólították fel Scholzot, hogy "konkrét modelleket" mutasson be az úgynevezett harmadik országokban vagy a tranzitországokban zajló menekültügyi eljárásokról.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU régóta szorgalmaz olyan szabályozást, amelynek értelmében a migránsok az Európába vezető úton a tranzitországokban esnek át a menekültügyi eljáráson. A másik opció pedig az, hogy egy, az EU-n kívüli harmadik országba visszaküldik őket, miután Németországba érkeztek, és az eljárást ott bonyolítják le. Olaszország ilyen "tranzitmodellben" állapodott meg Albániával, Nagy-Britannia pedig a második "megoldást" részesítve előnyben a 6600 kilométerre lévő Ruandába szállítja a "nem kívánatos" migránsokat.

Kiszivárgott értesülések szerint

a német kancellár szkeptikus mindkét modellt illetően.

Nancy Faeser belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy a kormány a szóba jöhető megoldások érdekében hivatalos szakértői értékelést kért.

Meg nem erősített értesülések szerint Grúzia, Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, továbbá Kenya, a Fülöp-szigetek, Marokkó, Kolumbia és Ghána merült fel olyan országként, amelynek esetleges közreműködését kérné a kormány.

A kitoloncolások jövőjénél jóval nagyobb volt az egyetértés a Németországban tartózkodó menekültek számára biztosítandó úgynevezett fizetési kártya (Bezahlkarte) vonatkozásában. A tartományok – két kivétellel – megállapodtak abban, hogy a menekültek számára maximum 50 euróban korlátozzák a havi készpénzes átutalást. A kártya azonban csak Németországban használható, nem átruházható, az összeg nem átutalható. Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem csatlakozott a tervek szerint a közeli jövőben életbe lépő rendszerhez.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×