Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
319.16
bux:
151377.22
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Olaf Scholz hozta a formáját a német migrációs csúcson is

Nem váltotta be az előzetes reményeket a német tartományi miniszterelnökök és Olaf Scholz kancellár Berlinben tartott rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek napirendjén az illegális menekültek kitoloncolása szerepelt.

Értesülések szerint Olak Scholz és belügyminisztere, Nancy Faeser arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a menekültügyi eljárások megvalósíthatóságát az Európai Unión kívüli országokban. A kancellár szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány érdemi javaslatokat tesz. "Határozottan egyetértettünk abban, hogy folytatjuk a folyamatot" – idézte a német sajtó a kancellárt. Mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy a javaslatot a következő hasonló találkozón terjeszti elő, amelyre december 12-én kerül sor.

A tartományi kormányfők arra szólították fel Scholzot, hogy "konkrét modelleket" mutasson be az úgynevezett harmadik országokban vagy a tranzitországokban zajló menekültügyi eljárásokról.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU régóta szorgalmaz olyan szabályozást, amelynek értelmében a migránsok az Európába vezető úton a tranzitországokban esnek át a menekültügyi eljáráson. A másik opció pedig az, hogy egy, az EU-n kívüli harmadik országba visszaküldik őket, miután Németországba érkeztek, és az eljárást ott bonyolítják le. Olaszország ilyen "tranzitmodellben" állapodott meg Albániával, Nagy-Britannia pedig a második "megoldást" részesítve előnyben a 6600 kilométerre lévő Ruandába szállítja a "nem kívánatos" migránsokat.

Kiszivárgott értesülések szerint

a német kancellár szkeptikus mindkét modellt illetően.

Nancy Faeser belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy a kormány a szóba jöhető megoldások érdekében hivatalos szakértői értékelést kért.

Meg nem erősített értesülések szerint Grúzia, Moldova, Kirgizisztán, Üzbegisztán, továbbá Kenya, a Fülöp-szigetek, Marokkó, Kolumbia és Ghána merült fel olyan országként, amelynek esetleges közreműködését kérné a kormány.

A kitoloncolások jövőjénél jóval nagyobb volt az egyetértés a Németországban tartózkodó menekültek számára biztosítandó úgynevezett fizetési kártya (Bezahlkarte) vonatkozásában. A tartományok – két kivétellel – megállapodtak abban, hogy a menekültek számára maximum 50 euróban korlátozzák a havi készpénzes átutalást. A kártya azonban csak Németországban használható, nem átruházható, az összeg nem átutalható. Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem csatlakozott a tervek szerint a közeli jövőben életbe lépő rendszerhez.

Címlapról ajánljuk
Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok
Tisztítótűz

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Mérgesedik a magyar-ukrán viszony, Dobropillja végveszélybe került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Mérgesedik a magyar-ukrán viszony, Dobropillja végveszélybe került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Több diplomáciai csörte is zajlott Ukrajna és Magyarország közt az elmúlt napokban, főleg a Kárpáti Nyolcak nevű társulás és a Naftogaz üzemanyag-tárolója miatt. A két ország vezetői nyilvános platformon szócsatáznak. Közben folytatódnak a harcok Donyeckben: Dobropillja orosz bekerítés szélén áll, ezt a várost használták hídfőállásnak az ukrán erők a pokrovszki harcokban. Tegnap felszólította Donald Trump elnök Putyint arra, hogy fejezze be a háborút. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×