Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rendőr virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kitoloncolás: Németország Üzbegisztán-terve beelőzheti a britek Ruanda-tervét

Üzbegisztánnal tárgyal Németország arról, hogy a bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhassák haza. Dánia és az Egyesült Királyság Ruandával, Olaszország pedig Albániával állapodott meg az illegális bevándorlók kitelepítéséről. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét, Sayfo Omart kérdeztük a megoldásokról.

A német törvényhozók tárgyalásokat folytatnak Üzbegisztánnal, amelyek ha sikerrel járnak, a Németországban bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhatják haza. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Berlin a jövőben közvetlenül a tálibokkal fog egyezkedni ebből a célból. Mindez precedenst teremthet más európai országok számára, és megoldást kínálhat a jogosulatlanul Európában tartózkodó bűnelkövetők kitoloncolására, még akkor is, ha azok veszélyesnek ítélt országból származnak – áll a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében.

"A német közvéleményt sokkolta, amikor május 31-én Mannheim városában egy afgán férfi megkéselt egy iszlámellenes aktivistát, majd halálosan megsebesítette a segítségére siető rendőrt is. Ezután a közvélemény és a különböző politikai pártok, elsősorban az AfD, követelni kezdték, hogy a kormányzat hozzon valamiféle megoldást arra, hogy hogyan tudnák kitoloncolni a külföldi bűnelkövetőket" – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. Az intézet kutatási vezetője kifejtette, a fő gond az afgán, illetve a szíriai elkövetők esetében, hogy az országaikat Németország veszélyesként tartja nyilván, így elméletileg oda nem lehet oda visszatoloncolni őket. (Németországban 400 ezerre tehető az afgánok, 1,2 millióra a szíriaiak száma.)

"Noha a tálibok jelezték, hogy adott esetben hajlandók lennének visszafogadni bűncselekményeket elkövető állampolgáraikat Németországból, ennek feltételéül azt szabták meg, hogy Németország ismerje el a tálib kormányzatot Afganisztán legitim urának. Éppen ezért a német belügyminisztérium úgy döntött, hogy

Üzbegisztánnal fog megállapodást kötni arról, hogy oda toloncolják vissza azokat az afgánokat, akik Németországban bármiféle bűncselekményt követnek el, majd onnan az üzbég hatóságok távolítanák el őket Afganisztán irányába"

– magyarázta a megoldást a migrációs szakértő, és jelezte, kevés ellenérdekelt fél van, ezért ez a megoldás sokkal hamarabb megvalósulhat, mint például a britek Ruanda-terve.

Sayfo Omar közölte, csak a már bizonyítottan bűncselekményt elkövető személyeket toloncolnák ki, ez pedig töredéke a Németországban tartózkodó afgán menekülteknek, noha az össztársadalomhoz képest magasabb arányban vannak a különböző típusú bűncselekményeknek az elkövetői a bevándorló közösségek között.

"Mivel a bevándorlás 2015 óta alapvetően ellenőrizetlen módon zajlott Németországban, nagyon sokan érkeztek olyanok is, akik kevésbé szolgálnak rá a befogadó társadalomnak a bizalmára" – emelte ki, és hozzátette, Németország még nem hozott olyan drákói szigorításokat a migráció terén, mint Nagy-Britannia vagy Dánia, Németország területén továbbra is le lehet adni menedékkérelmet.

Ebben is változás jöhet, mert az EP-választáson megerősödtek a bevándorlásellenes politikai erők Németországban, és immár a politikai fősodor, azon belül a szociáldemokraták is, élükön Scholz kancellárral olyan kijelentéseket tesz a migráció kapcsán, amelyek korábban csak a radikális jobboldal narratívájában szerepeltek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×