Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
319.16
bux:
151377.22
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Rendőr virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kitoloncolás: Németország Üzbegisztán-terve beelőzheti a britek Ruanda-tervét

Üzbegisztánnal tárgyal Németország arról, hogy a bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhassák haza. Dánia és az Egyesült Királyság Ruandával, Olaszország pedig Albániával állapodott meg az illegális bevándorlók kitelepítéséről. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét, Sayfo Omart kérdeztük a megoldásokról.

A német törvényhozók tárgyalásokat folytatnak Üzbegisztánnal, amelyek ha sikerrel járnak, a Németországban bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhatják haza. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Berlin a jövőben közvetlenül a tálibokkal fog egyezkedni ebből a célból. Mindez precedenst teremthet más európai országok számára, és megoldást kínálhat a jogosulatlanul Európában tartózkodó bűnelkövetők kitoloncolására, még akkor is, ha azok veszélyesnek ítélt országból származnak – áll a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében.

"A német közvéleményt sokkolta, amikor május 31-én Mannheim városában egy afgán férfi megkéselt egy iszlámellenes aktivistát, majd halálosan megsebesítette a segítségére siető rendőrt is. Ezután a közvélemény és a különböző politikai pártok, elsősorban az AfD, követelni kezdték, hogy a kormányzat hozzon valamiféle megoldást arra, hogy hogyan tudnák kitoloncolni a külföldi bűnelkövetőket" – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. Az intézet kutatási vezetője kifejtette, a fő gond az afgán, illetve a szíriai elkövetők esetében, hogy az országaikat Németország veszélyesként tartja nyilván, így elméletileg oda nem lehet oda visszatoloncolni őket. (Németországban 400 ezerre tehető az afgánok, 1,2 millióra a szíriaiak száma.)

"Noha a tálibok jelezték, hogy adott esetben hajlandók lennének visszafogadni bűncselekményeket elkövető állampolgáraikat Németországból, ennek feltételéül azt szabták meg, hogy Németország ismerje el a tálib kormányzatot Afganisztán legitim urának. Éppen ezért a német belügyminisztérium úgy döntött, hogy

Üzbegisztánnal fog megállapodást kötni arról, hogy oda toloncolják vissza azokat az afgánokat, akik Németországban bármiféle bűncselekményt követnek el, majd onnan az üzbég hatóságok távolítanák el őket Afganisztán irányába"

– magyarázta a megoldást a migrációs szakértő, és jelezte, kevés ellenérdekelt fél van, ezért ez a megoldás sokkal hamarabb megvalósulhat, mint például a britek Ruanda-terve.

Sayfo Omar közölte, csak a már bizonyítottan bűncselekményt elkövető személyeket toloncolnák ki, ez pedig töredéke a Németországban tartózkodó afgán menekülteknek, noha az össztársadalomhoz képest magasabb arányban vannak a különböző típusú bűncselekményeknek az elkövetői a bevándorló közösségek között.

"Mivel a bevándorlás 2015 óta alapvetően ellenőrizetlen módon zajlott Németországban, nagyon sokan érkeztek olyanok is, akik kevésbé szolgálnak rá a befogadó társadalomnak a bizalmára" – emelte ki, és hozzátette, Németország még nem hozott olyan drákói szigorításokat a migráció terén, mint Nagy-Britannia vagy Dánia, Németország területén továbbra is le lehet adni menedékkérelmet.

Ebben is változás jöhet, mert az EP-választáson megerősödtek a bevándorlásellenes politikai erők Németországban, és immár a politikai fősodor, azon belül a szociáldemokraták is, élükön Scholz kancellárral olyan kijelentéseket tesz a migráció kapcsán, amelyek korábban csak a radikális jobboldal narratívájában szerepeltek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok
Tisztítótűz

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Mérgesedik a magyar-ukrán viszony, Dobropillja végveszélybe került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Mérgesedik a magyar-ukrán viszony, Dobropillja végveszélybe került - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Több diplomáciai csörte is zajlott Ukrajna és Magyarország közt az elmúlt napokban, főleg a Kárpáti Nyolcak nevű társulás és a Naftogaz üzemanyag-tárolója miatt. A két ország vezetői nyilvános platformon szócsatáznak. Közben folytatódnak a harcok Donyeckben: Dobropillja orosz bekerítés szélén áll, ezt a várost használták hídfőállásnak az ukrán erők a pokrovszki harcokban. Tegnap felszólította Donald Trump elnök Putyint arra, hogy fejezze be a háborút. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×