eur:
409.42
usd:
388.34
bux:
78765.24
2024. november 18. hétfő Jenő
Rendőr virágot helyez el a késes támadás helyszínén tartott megemlékezésen a németországi Mannheimben 2024. június 7-én. A május 31-én történt késelésben a támadó többször is megszúrt késével egy 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe. A támadásban többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kitoloncolás: Németország Üzbegisztán-terve beelőzheti a britek Ruanda-tervét

Üzbegisztánnal tárgyal Németország arról, hogy a bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhassák haza. Dánia és az Egyesült Királyság Ruandával, Olaszország pedig Albániával állapodott meg az illegális bevándorlók kitelepítéséről. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét, Sayfo Omart kérdeztük a megoldásokról.

A német törvényhozók tárgyalásokat folytatnak Üzbegisztánnal, amelyek ha sikerrel járnak, a Németországban bűncselekményt elkövető afgánokat az ázsiai országon keresztül toloncolhatják haza. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy Berlin a jövőben közvetlenül a tálibokkal fog egyezkedni ebből a célból. Mindez precedenst teremthet más európai országok számára, és megoldást kínálhat a jogosulatlanul Európában tartózkodó bűnelkövetők kitoloncolására, még akkor is, ha azok veszélyesnek ítélt országból származnak – áll a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzésében.

"A német közvéleményt sokkolta, amikor május 31-én Mannheim városában egy afgán férfi megkéselt egy iszlámellenes aktivistát, majd halálosan megsebesítette a segítségére siető rendőrt is. Ezután a közvélemény és a különböző politikai pártok, elsősorban az AfD, követelni kezdték, hogy a kormányzat hozzon valamiféle megoldást arra, hogy hogyan tudnák kitoloncolni a külföldi bűnelkövetőket" – mondta az InfoRádióban Sayfo Omar. Az intézet kutatási vezetője kifejtette, a fő gond az afgán, illetve a szíriai elkövetők esetében, hogy az országaikat Németország veszélyesként tartja nyilván, így elméletileg oda nem lehet oda visszatoloncolni őket. (Németországban 400 ezerre tehető az afgánok, 1,2 millióra a szíriaiak száma.)

"Noha a tálibok jelezték, hogy adott esetben hajlandók lennének visszafogadni bűncselekményeket elkövető állampolgáraikat Németországból, ennek feltételéül azt szabták meg, hogy Németország ismerje el a tálib kormányzatot Afganisztán legitim urának. Éppen ezért a német belügyminisztérium úgy döntött, hogy

Üzbegisztánnal fog megállapodást kötni arról, hogy oda toloncolják vissza azokat az afgánokat, akik Németországban bármiféle bűncselekményt követnek el, majd onnan az üzbég hatóságok távolítanák el őket Afganisztán irányába"

– magyarázta a megoldást a migrációs szakértő, és jelezte, kevés ellenérdekelt fél van, ezért ez a megoldás sokkal hamarabb megvalósulhat, mint például a britek Ruanda-terve.

Sayfo Omar közölte, csak a már bizonyítottan bűncselekményt elkövető személyeket toloncolnák ki, ez pedig töredéke a Németországban tartózkodó afgán menekülteknek, noha az össztársadalomhoz képest magasabb arányban vannak a különböző típusú bűncselekményeknek az elkövetői a bevándorló közösségek között.

"Mivel a bevándorlás 2015 óta alapvetően ellenőrizetlen módon zajlott Németországban, nagyon sokan érkeztek olyanok is, akik kevésbé szolgálnak rá a befogadó társadalomnak a bizalmára" – emelte ki, és hozzátette, Németország még nem hozott olyan drákói szigorításokat a migráció terén, mint Nagy-Britannia vagy Dánia, Németország területén továbbra is le lehet adni menedékkérelmet.

Ebben is változás jöhet, mert az EP-választáson megerősödtek a bevándorlásellenes politikai erők Németországban, és immár a politikai fősodor, azon belül a szociáldemokraták is, élükön Scholz kancellárral olyan kijelentéseket tesz a migráció kapcsán, amelyek korábban csak a radikális jobboldal narratívájában szerepeltek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 18. 11:28
×
×
×
×