eur:
396.52
usd:
370.39
bux:
71492.81
2024. június 28. péntek Irén, Levente
Budzisko, 2015. március 23. Amerikai katonák az amerikai szárazföldi hadsereg Stryker típusú, lövészszállító páncélozott harcjárművein a lengyelországi Budziskóban 2015. március 23-án, amint az egység átlépte a litván-lengyel határt, a Dragonyos Lovaglás fedőnevű hadgyakorlat keretében.  (MTI/EPA/Artur Reszko)
Nyitókép: MTI/EPA/Artur Reszko

Ezt komolyan gondolják: a NATO kilencvenezer katonát mozgósított

A hidegháború vége óta legnagyobb hadgyakorlatát tartotta a NATO. Csaknem négy hónapot "szentelt" a szövetség arra, hogy felkészüljön egy feltételezett orosz támadásra.

Szinte jelképes, hogy a nagyszabású manőver február 11-i, a belgiumi Monsban történt hivatalos kezdetekor a szövetségnek még "csak" 31 tagja volt, de hetekkel később mát teljes jogú, immár 32. tagként Svédország is csatlakozhatott.

Az adatok önmagukért beszélnek. A most véget ért hadgyakorlaton a tagországok több mint 90 ezer katonája, ötven hadihajó és nyolcvannál több repülőgép vett részt, az utóbbiak között vadászgépek, helikopterek és drónok is. A szárazföldi erőket legkevesebb 1100 harcjárművel szerelték fel, köztük harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel.

A hadgyakorlat az elrettentést szolgálta, a forgatókönyvet a szövetség alapító szerződésének 5. cikke jelentette, amely kimondja, hogy bármelyik tagállam ellen intézett fegyveres támadást az egész szövetség ellen indított támadásként értelmezik, és támogatják a megtámadott felet. Ebből kiindulva a szövetség tesztelni kívánta saját reagálási képességét egy feltételezett orosz támadásra.

Biztonsági szakértők szerint ez volt az első alkalom, hogy új regionális védelmi terveket alkalmaztak. Egyben demonstrálni kívánták, hogy az Észak-Amerikából érkező csapatmozgások révén a szövetség képes megerősíteni az euroatlanti térséget, különös tekintettel az Oroszországgal határos országokra és a NATO keleti szárnyára.

A hadgyakorlat keretében olyan különböző kritikus pontokat választottak ki, ahol a feltételezett orosz támadás legvalószínűbben történhet. Ebből kiindulva nagy hangsúly helyeztek a szárazföldi csapatok szállítására, értesülések szerint először Norvégiába, majd Romániába és a Baltikumba.

A német hadsereg több mint 12 ezer katona bevetésével vett részt a hadgyakorlaton. A Bundeswehr szerint Németország a nemzeti és nemzetközi erők, a páncélosok és egyéb katonai felszerelések egyik fő felvonulási központja volt. A hadsereg főfelügyelője a német média által idézett nyilatkozatában elégedetten nyilatkozott a hadgyakorlatról. Carsten Breuer szerint sikerült bizonyítani, hogy a szövetségesek képesek megvédeni magukat.

A hidegháború vége óta a Steadfast Defender hadgyakorlat a legnagyobb ilyen jellegű manőver volt a NATO történetében. Az eddigi rekordot egy 2018-ban Norvégiában tartott hadgyakorlat jelentette mintegy 51 ezer katona részvételével. A mostaninál nagyobb hadgyakorlatokra a Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt került sor. 1988-ban például egy manőveren 125 ezer katonát mozgósítottak.

Címlapról ajánljuk
Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

„El kell telnie még egy kis időnek a kormányközi tárgyalások újraindításához” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő, miután Prágában fogadta őt Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Egyetértettek abban, hogy az eltérő vélemények egyes konkrét ügyekben nem ronthatják magát a cseh-szlovák viszonyt. Peter Pellegrini megjegyezte, hogy Szlovákia növelte lőszergyártási kapacitásait, és ezzel hozzájárul a lőszerszállítással kapcsolatos cseh kezdeményezés sikeréhez.

Orbán Viktor: ez egy pimaszság az európai választókkal szemben

A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt a miniszterelnök az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×