Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Izraeli légicsapás füstje gomolyog a Gázai övezet déli részében levő Rafah felett 2024. május 24-én. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Dél-afrikai Köztársaság által Izraellel szemben népirtás vádjával indított keresete nyomán 2024. május 24-én felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le katonai offenzíváját Rafah városa ellen és vonuljon ki a területről a palesztin lakosságra leselkedő további kockázatok elkerülése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Szalai Máté: a rafahi rakétacsapás szétrobbanthatja az izraeli egységkormányt is

Az izraeli kormány egyre több kapkodó lépést tesz, és minél több ilyen hiba történik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a háborús kabinet felbomolhat a következő hetekben – mondta az InfoRádióban Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója.

Vasárnap több tucat palesztin halt meg Rafahban, miután a kitelepítettek sátortáborát, a humanitárius zónát érte izraeli támadás. A csapásra válaszul a Hamász felfüggesztette a tűzszüneti tárgyalásokat. Hétfőn pedig tűzpárbaj tört ki egyiptomi és izraeli katonák között Rafahnál, amiben egy egyiptomi katona meghalt.

Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója szerint az elmúlt napok eseményei is azt mutatják, hogy Izrael kapkod és úgy tűnik nincs megoldása a gázai konfliktusra. Már február óta napirenden volt a rafahi offenzíva elindítása, és az eltelt idő szerinte azt mutatja, hogy jelentősen átalakult a politikai helyzet.

"Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államoknak sikerült arról Izraelt meggyőznie, vagy legalábbis nyomást helyeznie rá, hogy változtasson a stratégiáján, és egy korlátozottabb, célzottabb beavatkozást hajtson végre, de még ebben a keretben is rengeteg hibát követ el az izraeli hadsereg" – elemezte a helyzetet a szakértő, és hozzátette, közben az izraeli kormánynak az ország északi részén a Hezbollahhal sem tudta rendezni a viszonyát, ezért Szalai Máté úgy véli,

"nagyon elment az idő az izraeli vezetés feje felett, és lehet, hogy ezért is látunk most kapkodó lépéseket a részükről".

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tragikus hibának nevezte a vasárnapi rafahi rakétacsapást, amiben mintegy 45 palesztin halt meg. Ez a beismerés azonban szerinte nem jelenti azt, hogy visszavesz Izrael a támadásból, mert nem ez volt az első eset, hogy a kormányfőnek magyarázkodnia kell egy balul sikerült akciót követően, ezért sem gondolja, hogy ez érdemben változtatni fog azon, hogyan vívják ezt a harcot Rafahban.

Szalai Máté szerint inkább az izraeli belpolitikai helyzetre lehet hatással, mert az elmúlt időszakban a háborús kabineten belül rengeteg feszültség került napvilágra. A három legfontosabb kormánytag, Netanjahu, Joav Galant védelmi miniszter és Beni Ganz között konfliktusok vannak, utóbbi kettő nagyon éles kritikákat fogalmaz meg most már hetek óta a miniszterelnökkel szemben, és minél több ilyen incidens történik, annál nagyobb a politikai támogatása ezeknek a szereplőknek Netanjahuval szemben. Beni Ganz ultimátumot is adott a miniszterelnöknek, június első heteiben fog lejárni, addig a miniszterelnöknek be kell mutatnia a gázai rendezési tervét.

"Minél több ilyen hiba történik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a háborús kabinet felbomolhat a következő hetekben"

– jelentette ki Szalai Máté.

Azt is jelezte, hogy kívülről úgy tűnik, hogy nincsenek ilyen tervek, legalábbis a védelmi miniszter, illetve Beni Ganz ezzel vádolja Benjamin Netanjahut, illetve ha van valamilyen terv, akkor az leginkább annak a csöndes beismerése, hogy Gáza átmenetileg izraeli katonai megszállás alá fog kerülni. Ezt azonban a legtöbb politikai erő el akarja kerülni, hiszen tudják jól, hogy ez teljesen instabil helyzetet eredményezne.

"Ugyanakkor a miniszterelnök azt mondja, hogy van terve, és ennek a legfontosabb része és első lépése az, hogy a Hamászt legyőzzék, és minden más kérdés majd csak utána jön. Nyilván ezt már nagyon sokan kritizálják, és nem lesz sokáig tartható sem az izraeli belpolitikában, sem a nemzetközi politikában" – tette hozzá a Közel-Kelet-szakértő.

Arról is beszélt a kutató, hogy a háborús egységkormány felbomlására van esély a következő hetekben, de automatikusan az még nem vezetne választásokhoz, mert továbbra is megvan Netanjahunak az eredeti koalíciója mögött a kormányzati többség. Ugyanakkor ha háborús kabinet megbukik, akkor Beni Ganznak ki kell lépnie a testületből, ami szerinte nagyon komplikálná a kormánynak nemcsak a belpolitikai, hanem a nemzetközi pozícióját is. Beni Ganznak ugyanis nagyon komoly katonai vezetői tapasztalata van, és vele sokkal jobban szeretnek az amerikaiak és az izraeli katonai vezetők is kommunikálni, mint Netanjahu más koalíciós partnereivel.

"Ezt valószínűleg túl tudná élni Netanjahu politikailag, de az esélyei tovább csökkennének: annak ellenére, hogy valamennyire növekedett a támogatottsága, ez még továbbra sem elég ahhoz, hogy többséget szerezzen egy választáson. Ez mindenképpen nagyon kényes helyzetet eredményezne" – mondta Szalai Máté, és jelezte, az izraeli politikai elitben azzal kapcsolatban konszenzus van, hogy a rafahi offenzívát végre kell hajtani, de arról már mindenki mást gondol, hogy ez mikor, hogyan történjen,és mihez vezet majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×