eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
villám vihar időjárás
Nyitókép: Unsplash

Milliárdos károkat okozott az ítéletidő tavaly Németországban

Minden bizonnyal bekerül a német biztosítók negatív krónikájába a tavalyi esztendő. A Német Biztosítási Társaságok Szövetsége (GDV) szerint ugyanis a jégeső, a rendkívüli esőzések és a viharok a múlt évben 5,7 milliárd eurós biztosítói kár okoztak, jelentősen többet, mint a megelőző esztendőben.

Az adatokat a szövetség ügyvezető igazgatója ismertette Berlinben. A tavalyi károkat 5,7 milliárd euróra becsülték, ez 1,7 milliárd euróval több, mint 2022-ben – ismertette Jörg Asmussen. Mindennek fő oka a jégeső okozta, mindenekelőtt a gépkárműveket sújtó kár.

A szövetség szerint a korábbi rekordot 2021-ben 13,9 milliárd euróval "könyvelték el" a statisztikák 1970-es kezdete óta. Információk szerint a tavalyi augusztusi viharok okozták a 2023-ban jegyzett károk bő egynegyedét, 1,5 milliárd eurót. Ezzel szemben ősszel és télen "szelídebb" volt az időjárás. A biztosított károk nagy része Bajorországban keletkezett, a tartományban több mint kétmilliárd eurós kárt regisztráltak. A statisztikákban Hessen foglalta el a második helyet 890 millió euróval. A térséget különösen gyakran érintette a jégeső.

A vihar és jégeső okozta gépjárműkárok átlaga 4100 euró volt, ez a harmadik legmagasabb az 1984-es 4700, illetve a 2021-es 4300 euró után. A magas biztosítási költségek okát főképp a megnövekedett alkatrészárak jelentették.

A rendkívüli viharok az elmúlt hónapokban ugyancsak jelentős károkat okoztak Németországban. Ezek összege azonban még nem szerepel a most ismertetett adatok között. A meteorológusok ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a klímaválság miatt a jövőben egyre gyakoribbak lesznek szélsőséges időjárással járó fejlemények.

A rendkívüli időjárás nyomán a politikusok körében ismét

felerősödött az elemi károkra vonatkozó kötelező biztosítás bevezetését célzó követelés.

Erről a tartományi miniszterelnökök a jövő hónapban már tárgyalni kívánnak Olaf Scholz kancellárral. A szövetség elnöke ezzel kapcsolatban annak adott hangot, hogy a kötelező biztosítás "egyedüli eszközként" senkin sem segíthet, sem a háztulajdonosokon, sem a tartományokon, de az önkormányzatokon sem.

Az ügyvezető igazgató szerint a természet okozta veszélyek elleni védelem középpontjába a klímaváltozás következményeihez való igazodást kell helyezni, ezzel összefüggésben többi között az áradási területeken való építkezési tilalom bevezetésére utalt.

A szövetség szerint jelenleg a lakóépületek 54 százaléka biztosított minden természeti veszély ellen, azaz nem csupán az egyedi időjárási jelenségek, például a vihar és a jégeső ellen.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×