Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
A lengyel 16. gépesített hadosztály által közreadott képen az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határt védő szögesdrótkerítés fehérorosz oldalán, a kelet-lengyelországi Kuznica térségében 2021. november 8-án. A lengyel-fehérorosz határon feszültség alakult ki a Fehéroroszország felől az Európai Unióba igyekvő több ezer migráns miatt. A lengyel hatóságok november 12-i becslése szerint 3-4 ezer migráns tartózkodik a fehérorosz-lengyel határ mentén, és a számuk folyamatosan gyarapodik.
Nyitókép: MTI/EPA/Lengyel 16. gépesített hadosztály

Csiki Varga Tamás: a lengyel Keleti Pajzsból akár komoly háborús védvonal is lehet

Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa beszélt a részletekről.

Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán. A 10 milliárd zloty (904,5 milliárd forint) értékű beruházás az 1945 utáni legnagyobb lengyelországi határvédelmi projekt lenne. A korszerű térfigyelő és drónrendszerekből, terepakadályokból, valamint a lakosság és a katonák számára szánt búvóhelyekből álló, a létrehozandó lengyel légvédelmi pajzs műholdrendszerével is összehangolt program célkitűzéseit a NATO-ban és az EU-ban is be fogják mutatni.

Az illegális migráció visszatérő mesterséges hullámai Oroszország és Fehéroroszország felől váltotta ki elsősorban ennek a rendszernek a kiépítését a NATO keleti tagállamaiban – magyarázta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa azonban hozzátette, ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy katonai konfliktus esetén ez statikus védelmi vonalként is funkcionálhat. Ehhez persze már komolyabb katonai védelmi vonalat kellene kiépíteni, és erről egyelőre nincs szó, csak a határ megerősített ellenőrzéséről, megfigyeléséről, az információs jelenlétről.

Van, ahol a nyílt terep megköveteli, kerítés jellegű akadályokat is lehet építeni, de máshol elég a drónos, különböző szenzoros megfigyelés, amely például fel tudja fedni embereknek a mozgását. Csiki Varga Tamás szerint első körben ezen gondolkozhatnak, aztán minden egyéb beruházás már attól függ, hogy mekkora fenyegetést éreznek a balti államok vagy Lengyelország. A szakértő szerint adott helyzetben indokolt lehet olyan védelmi vonalak alkalmazása is, amelyeket most Oroszország alkalmaz az ukrajnai háborúba. "De ez egy nagyon távlati terv, merthogy ennek az erőforrás-igénye nagy, csak akkor építenek ilyen mélységében tagolt védelmeket, ami nagyon drága és nagyon sok anyagot kell beleépíteni, ha valóban érdemes ilyen típusú veszélyre számítani" – tette hozzá.

A Keleti Pajzs ötlete éve óta napirenden van, mert a 2022-es orosz agresszió nyomán komoly rakétafenyegetés tapasztalatait levonták az európai államok is, és már elkezdődött egy ilyen légvédelmi pajzs kezdeményezés, amely szinte az összes európai uniós tagállamot magába foglalja, és az a cél, hogy közös beszerzéssel alakítsanak ki többrétegű légi és rakétavédelmet Európa fölött – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Azt is hozzátette, hogy Lengyelország vagy a Baltikum esetében nyilván ennek fokozottabb az igénye Oroszország közelsége miatt.

"Ha majd kiépül a rendszer, mert itt jövő időről van még szó, akkor annak célja lesz minden, az unió vagy a NATO légterét megsértő eszköznek először az érzékelése, aztán az azonosítása is, és ha ez katonai jellegű és ellenséges szándéka van, vagy betévedt, de katonai jellegű, akkor azt le is tudják lőni" – magyarázta Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×