A törvény célja, hogy mind a termelés, mind az értékesítés frontján Európa-szerte megerősítse az emberi jogokat – emlékeztetett a ZDF német közszolgálati médium. A nagyvállalatokat felelősségre kell vonni, ha hasznot húznak az ember jogok megsértéséből, legyen szó akár gyermekmunkáról vagy kényszermunkáról, illetve általánosságban a kizsákmányolásról – deklarálja a szabályozás. Az érintett vállalatoknak kötelességük az is, hogy tevékenységükről jelentést készítsenek, olyan körülményeket ismertetve egyebek között, hogy üzleti modelljük mennyire kompatibilis azzal a céllal, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.

A szabályokat fokozatosan vezetik be, a cégek alkalmazotti számának, illetve világméretű forgalmának nagysága függvényében. Ötéves átmeneti időszak után,

2029-től azokra az uniós vállalatokra vonatkozik az új regula, amelyek több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és évente 450 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolítanak le.

Az új szabályok előírják azt is, hogy a cégeknek kötelező a kellő üzletpolitikai gondosság, illetve az erre vonatkozó átvilágítás. Olyan platformokat, illetve portálokat kell működtetniük, amelyeken ismertetik az Európai Bizottság megfelelő iránymutatásait.

Az elfogadott uniós törvény és a tavaly óta érvényben lévő hasonló német törvény (Lieferkettengesetz) több tekintetben eltér egymástól. Az egyik legnagyobb különbség a felelősség. A német jog kizárja, hogy a társaságok felelősséget vállaljanak gondossági kötelezettségük megsértéséért, az uniós verzió ugyanakkor ezt lehetővé teszi.

Az EU tagállamainak felügyeleti hatóságot kellene kijelölniük, amely figyelemmel kíséri a vállalatok működését. Ha bírság kiszabására kerül sor, akkor az a vállalat globális nettó árbevételének akár öt százalékáig is terjedhet.

A ZDF által megszólaltatott német gazdasági szakértők ellentétesen ítélték meg az uniós törvényben foglaltakat. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kritikusan értékelte a projektet. A kamara elnöke, Peter Adrian szerint az uniós ellátási láncról szóló irányelvek nem praktikusak, megvalósításuk sok bürokráciával jár, és jogi bizonytalanságok is vannak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke ugyanakkor támogatta a törvényt. Marcel Fratzscher szerint annak uniós változata nélkül Németország jelentős gazdasági károkat szenvedne.

Független elemzők mindeközben üdvözölték a törvényben foglaltakat. Utaltak arra, hogy a globalizált világban a nyersanyagok eredete vagy épp a munkakörülmények régóta nem játszanak szerepet, ez azonban most megváltozhat az új törvények miatt, amely a vállalatok számára kemény változtatásokat ír elő. Az átláthatóság, a saját ellátási láncaik iránti felelősség egyre fontosabbá válik ezáltal a nagyvállalatok számára. A legutóbbi háborúk, a különböző válságok és az éghajlati változások bizonyítják, hogy mennyire sérülékenyek a nemzetközi piacok. Erre pedig az ellátási láncoknak dinamikusan kell reagálni.

Egy tanulmány szerint erre utal, hogy európai és amerikai vállalatok tervezik azt, hogy több milliárd dollárnyi termelést az otthonhoz közeli piacokra helyezzenek át az elkövetkező években. A váltás célja a termelés biztonsága.

Az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy Németország nem támogatott fontos uniós törvénytervezetet. Ennek oka főképp az volt, hogy a kormánykoalíció pártjai eltérő állásponton voltak azok megítélésében. Ezúttal a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ellenezte a tervezetben foglaltakat, hangsúlyozva, hogy azok túlságosan bürokratikusak, továbbá komoly jogi kockázatokat jelentenek a német vállalatok számára. A szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja ugyanakkor támogatta az intézkedést.

Ennek nyomán "született" a német tartózkodás, a ZDF szerint abból kiindulva, hogy ez az esetleges elutasítással szemben kevésbé gyengíti Németország tárgyalási pozícióit.