eur:
411.23
usd:
392.84
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Izraeli légitámadásban lerombolt ház romjai mellett palesztinok a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. november 20-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, az izraeli haderő pedig azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Kis-Benedek József az Arénában: a hidegháború óta eltelt idő legveszélyesebb nyara jön

A közel-keleti konfliktus esetében nagyobb az eszkaláció veszélye, mint Ukrajnában – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár. Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy meglátása szerint szinte lehetetlen kiszűrni azt, hogy Rafah városában ki a Hamász harcosa és ki nem az, emiatt is lassú az ottani helyzet megoldása, és rosszat sejtet az izraeli sietség.

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy háborús-konfliktusos szempontból a mostani lesz a hidegháború óta eltelt idő legforróbb, legveszélyesebb nyara; Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint mind az ukrajnai, mind az izraeli konfliktus "abba az irányba halad, hogy eszkalálódás várható", igaz, érzékelése szerint ennek veszélye a gázai helyszínen nagyobb, bár Ukrajnában is vannak "nem kifejezetten biztató jelek", noha az ukrajnai egy államok közötti konfliktus, míg az izraeli egy állam és "nem állam" közti.

A gázai jövő szerinte "nehezebben prognosztizálható, nehezebben tartható ellenőrzés alatt, és ebből adódóan nagyobb az eszkalációs veszélye".

Nyomatékosította azt is, hogy nem is csak kemény nyár, de kemény ősz elé is nézhetünk.

"Kérdés az, hogy a fegyvereket az orosz–ukrán konfliktusba hogyan tudják beállítani, illetve a gázai–palesztin helyzetnél mi lesz ezzel a rafahi támadással, mert ha nagyobb intenzitású lesz az izraeli haderő részéről, akkor sok halottal fog járni, és ennek súlyos következménye lesz" – figyelmeztetett Kis-Benedek József.

A dél-gázai Rafah helyzetéről részletesebben is beszélt.

"Ez egy harmincezer lakosú város normál békeidőben. A Rafahhal kapcsolatos megállapodás tulajdonképpen egy háromfázisú egyezség, ami háromszor 45 napra terjedne ki, és a vége az lenne, hogy az izraeli haderő elhagyja a Gázai övezetet, megnyitják az átkelőket, és az ottani lakosok, a palesztinok mehetnek oda, ahová akarnak. Ez Izraelnek természetesen nem tetszik, mondván, túl sokat kell engednie, ha ez megvalósul. Ugyanakkor fenntartja azt a szándékot, hogy a Hamászt megsemmisítse" – mondta a biztonságpolitikai szakértő, de hozzátette, ehhez Rafahot is le kell rohannia, ahol most viszont a 30 ezer lakos helyett 1,2-1,3 millió ember van. A főként az északi területekről ide menekültekkel azt közölték az izraeliek, hogy távozzanak Rafahból, de egyelőre nincs hová menniük. "Kicsit tehát korán jött a felszólítás; én úgy látom, hogy ez lassítja a műveleteket, mert valahogy Rafahból a civil lakosságot el kell vinni" – mondta Kis-Benedek József.

Korábbi izraeli nyilatkozatok szerint a Hamásznak több ezer harcosa rejtőzik Rafah városában, ezek kiszűrése viszont a szakértő szerint lehetetlen.

"Ezek ugyanolyan öltözékben vannak, mint a többi ember, legfeljebb a ruha alatt van egy-két fegyver náluk. Nem lehet megkülönböztetni őket, kivétel talán a harcos állományt, mert nyilván viseli a Hamász egyenruháját, fekete ruha, megkülönböztető jelzésekkel. De ők kevesen vannak. Ha az izraeliek őket észreveszik, azonnal kivégzik" – tette világossá az Arénában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×