Infostart.hu
eur:
389.41
usd:
332.22
bux:
109373.9
2025. december 18. csütörtök Auguszta
London, 2024. március 26.Julian Assange ausztrál újságíró támogatói tüntetnek Londonban 2024. március 26-án, miután a brit legfelsőbb bíróság megadta a lehetőséget Assange számára, hogy fellebbezzen a kiadatását elrendelő korábbi döntés ellen. Assange-t, a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Királyságban tartják fogva és az Egyesült Államoknak való kiadatása előtt áll, hogy kémkedés és számítógépes visszaélés vádjával bíróság elé álljon. Assange hét évet önkéntes száműzetésben töltött Ecuador londoni nagykövetségén, öt éve pedig a brit főváros szigorúan őrzött Belmarsh börtönben van kiadatási őrizetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Joe Biden megfontolja, hogy ejtsék a Julian Assange elleni vádakat

Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni az ausztrál újságíró Egyesült Királyságból való kiadatását. A WikiLeaks alapítója szerint az amerikaiak politikai okokból akarják őt bíróság elé állítani.

Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, miután a szigetország parlamentje nemrég megszavazta, hogy Assange visszatérhessen hazájába, Ausztráliába – írja a Telex a BBC beszámolója alapján.

Az amerikai elnök a Fumio Kishida japán miniszterelnökkel való egyeztetés után tett utalást erre. Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja elérni a férfi Egyesült Királyságból való kiadatását. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte:

bár különböznek a vélemények Assange-ról, „nem tarthat a végtelenségig ez az ügy”.

Joe Biden nyilatkozatát követően pedig azt mondta az ausztrál kormányfő, hogy egyre optimistább a kérdésben.

Az ausztrál újságíró ellen tizenhét pontban emeltek vádat, többek közt kémkedés és számítógépes visszaélések miatt. Az ügyészek megítélése szerint Julian Assange életeket veszélyeztetett, amikor segített az amerikai hadsereg hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek diplomáciai és katonai iratokat közzétenni.

Julian Assange tagadja a vádakat, szerinte a szivárogtatás újságírói munkának minősült.

Chelsea Manninget 35 éves börtönbüntetésre ítélték, mert titkos információkat adott át a WikiLeaksnek, Barack Obama korábbi amerikai elnök azonban hét év után enyhítette a büntetését. Később ismét börtönbe került, mert nem volt hajlandó együttműködni az esküdtszékkel.

Julian Assange jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartózkodik, jogi képviselői azért küzdenek, hogy ne adják ki az újságírót az Egyesült Államoknak. Korábban hét évig az ecuadori nagykövetségen élt menekültként. Kiadatási eljárása március óta szünetel, miután a londoni Legfelsőbb Bíróság biztosítékra vár az amerikaiaktól, hogy ha átadják, nem ítélik halálra.

Assange 2006-ban alapította a WikiLeaks weboldalt, ahol több mint tízmillió dokumentumot publikált. Az iratok közül számos titkosított volt. 2010-ben nyilvánosságra hozott egy videófelvételt, melyen az volt látható, hogy egy amerikai katonai helikopterről civileket ölnek meg Irakban.

Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Putyin kemény fenyegetést küldött, százezres hadsereget von össze Moszkva a NATO elleni támadáshoz – Háborús híreink csütörtökön

Putyin kemény fenyegetést küldött, százezres hadsereget von össze Moszkva a NATO elleni támadáshoz – Háborús híreink csütörtökön

Oroszország katonai eszközökkel fogja „felszabadítani” területét, ha Ukrajna és „gazdái” elutasítják a párbeszédet – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium kiterjesztett ülésén. Oroszország több mint 360 ezer katonát vont össze Európa keleti határainál, ami szakértők szerint a modern európai történelem egyik legkritikusabb időszakát vetítheti előre 2026-ra - írta meg az Express. Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×