Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Európai fegyverkezést sürget a lengyel miniszterelnök

A lengyel miniszterelnök szerint lelkileg hozzá kell szoknunk, hogy Európa egy új korszakhoz, a háború előtti korszakhoz érkezett.

Nem akarok senkit sem megijeszteni, de a háború már nem a múltból származó fogalom. Ez a valóság, és több mint két évvel ezelőtt kezdődött – mondta Tusk egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az orosz rakéták újabb sortüze Ukrajnát sorozta pénteken. Oroszország az elmúlt hetekben fokozta Ukrajna bombázását − írja az Index.

Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök minden bizonyíték nélkül már Ukrajnát tette felelőssé a moszkvai Crocus City Hall városháza elleni dzsihadista támadásért, és „nyilvánvalóan szükségét érzi, hogy igazolja az ukrajnai polgári célpontok elleni egyre erőszakosabb támadásokat”.

Rámutatott, hogy Oroszország a hét elején először támadta Kijevet hiperszonikus rakétákkal nappali fényben. Első külföldi interjúját, amióta tavaly év végén lengyel miniszterelnökként visszatért hivatalába, arra használta fel, hogy közvetlen felhívást intézzen Európa vezetőihez, hogy tegyenek többet a védelem megerősítéséért.

Szerinte attól függetlenül, hogy ki nyeri az amerikai választásokat, Európa vonzóbb partnere lenne az Egyesült Államoknak, ha katonailag önellátóbb lenne.

Nem arról van szó, hogy Európa katonai autonómiát szerezzen az Egyesült Államoktól, vagy „a NATO-val párhuzamos struktúrákat” hozzon létre – mondta. Hozzátette, hogy Lengyelország jelenleg gazdasági teljesítményének 4 százalékát költi védelemre, és minden más európai országnak a GDP 2 százalékát kellene. Szerinte az Európai Unió egésze mentálisan felkészült arra, hogy harcoljon a biztonságáért.

Mióta Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajnában, a Nyugattal való kapcsolatok a hidegháború legrosszabb napjai óta a legmélyebbre süllyedtek, bár Putyin elnök a héten azt mondta, hogy Moszkvának »nincsenek agresszív szándékai« a NATO-országokkal szemben – mondta a lengyel miniszterelnök.

Az az elképzelés, hogy országa megtámadná Lengyelországot, a balti államokat és a Cseh Köztársaságot, „teljes képtelenség” – mondta. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna nyugati F–16-os harci gépeket használna más országok repülőtereiről, akkor azok „legitim célpontokká válnának, bárhol is legyenek”.

Ugyanakkor elárulta, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arra kérte az uniós vezetőket, hogy ne használják a „háború” szót a csúcstalálkozóra tett nyilatkozataikban, mert az emberek nem akarják fenyegetve érezni magukat.

A BBC szemléje szerint több európai vezetőt is méltatott, és kiemelte a Lengyelország, Franciaország és Németország közötti biztonsági együttműködés fontosságát – a weimari háromszögként ismert szövetséget.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×