eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Európai fegyverkezést sürget a lengyel miniszterelnök

A lengyel miniszterelnök szerint lelkileg hozzá kell szoknunk, hogy Európa egy új korszakhoz, a háború előtti korszakhoz érkezett.

Nem akarok senkit sem megijeszteni, de a háború már nem a múltból származó fogalom. Ez a valóság, és több mint két évvel ezelőtt kezdődött – mondta Tusk egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az orosz rakéták újabb sortüze Ukrajnát sorozta pénteken. Oroszország az elmúlt hetekben fokozta Ukrajna bombázását − írja az Index.

Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök minden bizonyíték nélkül már Ukrajnát tette felelőssé a moszkvai Crocus City Hall városháza elleni dzsihadista támadásért, és „nyilvánvalóan szükségét érzi, hogy igazolja az ukrajnai polgári célpontok elleni egyre erőszakosabb támadásokat”.

Rámutatott, hogy Oroszország a hét elején először támadta Kijevet hiperszonikus rakétákkal nappali fényben. Első külföldi interjúját, amióta tavaly év végén lengyel miniszterelnökként visszatért hivatalába, arra használta fel, hogy közvetlen felhívást intézzen Európa vezetőihez, hogy tegyenek többet a védelem megerősítéséért.

Szerinte attól függetlenül, hogy ki nyeri az amerikai választásokat, Európa vonzóbb partnere lenne az Egyesült Államoknak, ha katonailag önellátóbb lenne.

Nem arról van szó, hogy Európa katonai autonómiát szerezzen az Egyesült Államoktól, vagy „a NATO-val párhuzamos struktúrákat” hozzon létre – mondta. Hozzátette, hogy Lengyelország jelenleg gazdasági teljesítményének 4 százalékát költi védelemre, és minden más európai országnak a GDP 2 százalékát kellene. Szerinte az Európai Unió egésze mentálisan felkészült arra, hogy harcoljon a biztonságáért.

Mióta Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajnában, a Nyugattal való kapcsolatok a hidegháború legrosszabb napjai óta a legmélyebbre süllyedtek, bár Putyin elnök a héten azt mondta, hogy Moszkvának »nincsenek agresszív szándékai« a NATO-országokkal szemben – mondta a lengyel miniszterelnök.

Az az elképzelés, hogy országa megtámadná Lengyelországot, a balti államokat és a Cseh Köztársaságot, „teljes képtelenség” – mondta. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna nyugati F–16-os harci gépeket használna más országok repülőtereiről, akkor azok „legitim célpontokká válnának, bárhol is legyenek”.

Ugyanakkor elárulta, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arra kérte az uniós vezetőket, hogy ne használják a „háború” szót a csúcstalálkozóra tett nyilatkozataikban, mert az emberek nem akarják fenyegetve érezni magukat.

A BBC szemléje szerint több európai vezetőt is méltatott, és kiemelte a Lengyelország, Franciaország és Németország közötti biztonsági együttműködés fontosságát – a weimari háromszögként ismert szövetséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×