Vlagyimir Putyin győzelme azt is jelenti, hogy megelőzve Sztálint, 200 éve ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető.

Az eddigi eredményekben talán csak annyi meglepetés van, hogy a legmagasabb részvételi arány született, több mint 74 százalékos, a múlt héten becsült 64-65 százalékkal szemben. Emellett rendkívül magas eredménnyel nyert Putyin, az eddigi általa megnyert öt választás közül ez a legmagasabb, a korábbihoz képest több mint 10 százalékkal több szavazatot tudhat magáénak – mondta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Putyin kihívóival kapcsolatban kifejtette: sok kritika érte a kiválasztott versenytársakat, egyes orosz médiumokban még „sparing” partnereknek, vagyis gyakorló ellenfeleknek is nevezték őket. Ezek a képviselők inkább a pártjaik legitimitását voltak hivatottak alátámasztani – mutatott rá, megjegyezve: meglepő lett volna, hogyha például Nyikolaj Haritonov, a Kommunista Párt jelöltje reális veszélyt tudott volna jelenteni Putyin szereplésére.

A Nyugat, illetve Európa részéről több kritika érte a választásokat, elsősorban azért, mert a jelenleg megszállás alatt tartott területeken is kiírták és megtartották a választásokat.

„Sok olyan hír érkezett, amelyek szerint nem mindenütt volt titkos a szavazás. Például volt, hogy benéztek a függöny mögé, ellenőrizve hogy ki hova teszi azt a bizonyos X-et. Vagy az úgynevezett büdzsetnyikokat – azokat, akik az állami költségvetésből kapják a fizetésüket, gondolok itt az állami hivatal dolgozóira, iskolai dolgozókra, satöbbi –, erőteljesen motiválták afelé, hogy a regnáló elnökre tegyék a voksukat. De emellett a választások szükséges attribútumai formálisan mindenütt megvoltak” – elemzett Seremet Sándor, hozzátéve, hogy az ilyen események nem új keletűek Oroszországban vagy a posztszovjet térség több országában.

Vlagyimir Putyin a választás utáni sajtótájékoztatóján hangsúlyosan beszélt a különleges hadműveletről, amelyet bő két év után sem nevez háborúnak Ukrajna ellen. Mint a vezető kutató elmondta, az elnök a korábbi beszédeiben, amelyeket már a választási kampányába lehet sorolni, nagyon sok szociális kérdést vetett fel. Szólt a gazdaságról és arról, hogy milyen fejlesztéseket fognak eszközölni Oroszországban az infrastruktúra, illetve a családtámogatás terén.

„Nyilván ezek voltak azok a fő kérdések, amelyekkel az oroszokat próbálta megnyerni. Mindenki abban érdekelt Oroszországban, hogy éljen jobban, és Putyin olyan ígéreteket tett, amelyek ezt a célt el tudnák érni: azt, hogy gazdasági stabilitás legyen, javuljanak a körülmények, legyenek jobb lehetőségek az új családok számára, javuljanak azok az infrastrukturális problémák, amelyekből Oroszországban azért van bőven. Megemlítette természetesen az ellenzéki szavazatokat is, és kiemelte a Julija Navalnaja által is támogatott Délben Putyin ellen című akciót, amivel kapcsolatban kicsit cinikusan, de megköszönte az ellenzéki szavazóknak, hogy részt vettek benne, hiszen ezzel is növelték a részvételi arányt a választásokon” – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Seremet Sándor lesz ma este 6 óra után az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, az adásban részletesebben is beszél a hétvégi oroszországi elnökválasztásról és a következményekről. Tartsanak velünk!