A második legnagyobb városban, Santiagóban és Bayamóban történt tüntetésekről felkerült több kép a közösségi médiára, és helyszíni beszámolók szerint az emberek jelmondataikban kiszámítható áramszolgáltatást és élelmiszer-ellátást követeltek.
A sajtónak neve megadása nélkül nyilatkozó néhány tiltakozó azt mondta, hogy a két városban felfüggesztették az internetszolgáltatást.
A CubaDebate című kubai állami hírportál jelentése szerint a rendőrség mozgósítását is elrendelték, „hogy megakadályozzák az erőszakcselekményeket”.
Miguel Díaz-Canel elnök az X-en a szolgáltatások javítását ígérte, ám figyelmeztetett, hogy „a helyzetet a (kubai) forradalom ellenségei kihasználhatják”.
„Vannak olyan terroristák az Egyesült Államokban (...), akik bátorítják az ország belső rendjének megzavarására irányuló minden tevékenységet” – tette hozzá.
A karibi országban március óta egyre gyakoribbak az áramkimaradások, mert karbantartás folyik a legnagyobb hőerőműben, amely Matanzas tartományban, Havannától mintegy száz kilométerre keletre található.
Míg a 2,2 milliós Havannát igyekeznek árammal ellátni, a vidéki tartományokban élők napi 10 óránál is hosszabb áramkimaradásra panaszkodnak, ami miatt gyakran főzni sem tudnak.
Két éve, 2022-ben Kubában példátlanul nagy visszaesés volt az áramtermelésben. Az ország energiatermelő rendszere nyolc régi hőerőműből, valamint generátorokból és Törökországtól bérelt nyolc generátorhajóból áll, amelyek viszont szintén nem működhetnek folyamatosan az üzemanyaghiány miatt. Kuba emellett súlyos gazdasági válsággal és inflációval néz szembe, amelyet a koronavírus-járvány és Washington szankciói tovább súlyosbítottak.