Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.79
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Europe union and Russia flags background. NATO and russian agression, military war conflict photo
Nyitókép: Vlad Yushinov/Getty Images

Csiki Varga Tamás: nem sok esélye lenne Európának egy Oroszország elleni háborúban

Európának jelenleg nincs annyi bevethető haditechnikai eszköze, mint amennyit eddig Oroszország feláldozott az ukrajnai háborúban – derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének elemzéséből. A tanulmány szerzője, Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: az európai államoknak hatalmas haderőfejlesztést kellene végrehajtaniuk a következő 10-15 évben ahhoz, hogy esélyesek lehessenek egy oroszok elleni hipotetikus konfliktusban.

Csiki Varga Tamás tájékoztatása szerint az oroszok eddig kétszer-háromszor több haditechnikát vesztettek el a 2022 februárja tartó háborúban, mint az ukránok. Igazolt adatok, jelentések alapján több mint 2600 orosz harckocsi és mintegy 4800 orosz páncélozott harcjármű semmisült meg az elmúlt csaknem két évben. Ezzel szemben az ukrán haderő körülbelül 730 harckocsit, valamint több mint 1700 páncélozott harcjárművet veszített.

A szakértő megjegyezte: ez az orosz haditechnikai veszteség nagyobb, mint az európai hatalmak rendelkezésére álló fegyverarzenál. Hozzátette: nagyon komoly erőforrás-fejlesztésre, a gyártási kapacitás jelentős bővítésére és az önvédelmi képességek megerősítésére lenne szükség a következő 10-15 évben az európai államokban, mert

ezek nélkül nem lenne esélye Európának egy nagy méretű háborúban.

Csiki Varga Tamás elmondta: Franciaországban 215, Németországban 307, Olaszországban 150, míg Magyarországon 212 harckocsi van aktív hadrendben. Ezekkel a számokkal összehasonlítva az orosz hadsereg 2600-as darabszámot meghaladó veszteségét jól látható, mekkora a különbség a lehetőségek és a bevethető járművek tekintetében. Az elemző hozzátette: az egyéb fegyverkategóriákban is hasonló fölényben, túlerőben vannak az oroszok más európai országokhoz képest.

„Egyértelműen azt látni, hogy az egyes európai államok a hagyományos katonai erők szempontjából jóval gyengébbek az orosz haderőnél.

A NATO-n belül sok tagországnak kellene összefogni ahhoz, hogy a védelmüknek komoly esélye legyen egy Oroszország elleni elképzelt konfliktusban” – magyarázta a szakértő.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy Magyarország, valamint a többi kelet-közép-európai állam számára különösen fontosak az orosz–ukrán háború tanulságai és következményei, mert Oroszországhoz közelebb helyezkednek el, katonai képességeik pedig korlátozottabbak még a klasszikus európai nagyhatalmakénál is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×