Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Europe union and Russia flags background. NATO and russian agression, military war conflict photo
Nyitókép: Vlad Yushinov/Getty Images

Csiki Varga Tamás: nem sok esélye lenne Európának egy Oroszország elleni háborúban

Európának jelenleg nincs annyi bevethető haditechnikai eszköze, mint amennyit eddig Oroszország feláldozott az ukrajnai háborúban – derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének elemzéséből. A tanulmány szerzője, Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: az európai államoknak hatalmas haderőfejlesztést kellene végrehajtaniuk a következő 10-15 évben ahhoz, hogy esélyesek lehessenek egy oroszok elleni hipotetikus konfliktusban.

Csiki Varga Tamás tájékoztatása szerint az oroszok eddig kétszer-háromszor több haditechnikát vesztettek el a 2022 februárja tartó háborúban, mint az ukránok. Igazolt adatok, jelentések alapján több mint 2600 orosz harckocsi és mintegy 4800 orosz páncélozott harcjármű semmisült meg az elmúlt csaknem két évben. Ezzel szemben az ukrán haderő körülbelül 730 harckocsit, valamint több mint 1700 páncélozott harcjárművet veszített.

A szakértő megjegyezte: ez az orosz haditechnikai veszteség nagyobb, mint az európai hatalmak rendelkezésére álló fegyverarzenál. Hozzátette: nagyon komoly erőforrás-fejlesztésre, a gyártási kapacitás jelentős bővítésére és az önvédelmi képességek megerősítésére lenne szükség a következő 10-15 évben az európai államokban, mert

ezek nélkül nem lenne esélye Európának egy nagy méretű háborúban.

Csiki Varga Tamás elmondta: Franciaországban 215, Németországban 307, Olaszországban 150, míg Magyarországon 212 harckocsi van aktív hadrendben. Ezekkel a számokkal összehasonlítva az orosz hadsereg 2600-as darabszámot meghaladó veszteségét jól látható, mekkora a különbség a lehetőségek és a bevethető járművek tekintetében. Az elemző hozzátette: az egyéb fegyverkategóriákban is hasonló fölényben, túlerőben vannak az oroszok más európai országokhoz képest.

„Egyértelműen azt látni, hogy az egyes európai államok a hagyományos katonai erők szempontjából jóval gyengébbek az orosz haderőnél.

A NATO-n belül sok tagországnak kellene összefogni ahhoz, hogy a védelmüknek komoly esélye legyen egy Oroszország elleni elképzelt konfliktusban” – magyarázta a szakértő.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy Magyarország, valamint a többi kelet-közép-európai állam számára különösen fontosak az orosz–ukrán háború tanulságai és következményei, mert Oroszországhoz közelebb helyezkednek el, katonai képességeik pedig korlátozottabbak még a klasszikus európai nagyhatalmakénál is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×