Infostart.hu
eur:
355.86
usd:
308.4
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Europe union and Russia flags background. NATO and russian agression, military war conflict photo
Nyitókép: Vlad Yushinov/Getty Images

Csiki Varga Tamás: nem sok esélye lenne Európának egy Oroszország elleni háborúban

Európának jelenleg nincs annyi bevethető haditechnikai eszköze, mint amennyit eddig Oroszország feláldozott az ukrajnai háborúban – derült ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének elemzéséből. A tanulmány szerzője, Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: az európai államoknak hatalmas haderőfejlesztést kellene végrehajtaniuk a következő 10-15 évben ahhoz, hogy esélyesek lehessenek egy oroszok elleni hipotetikus konfliktusban.

Csiki Varga Tamás tájékoztatása szerint az oroszok eddig kétszer-háromszor több haditechnikát vesztettek el a 2022 februárja tartó háborúban, mint az ukránok. Igazolt adatok, jelentések alapján több mint 2600 orosz harckocsi és mintegy 4800 orosz páncélozott harcjármű semmisült meg az elmúlt csaknem két évben. Ezzel szemben az ukrán haderő körülbelül 730 harckocsit, valamint több mint 1700 páncélozott harcjárművet veszített.

A szakértő megjegyezte: ez az orosz haditechnikai veszteség nagyobb, mint az európai hatalmak rendelkezésére álló fegyverarzenál. Hozzátette: nagyon komoly erőforrás-fejlesztésre, a gyártási kapacitás jelentős bővítésére és az önvédelmi képességek megerősítésére lenne szükség a következő 10-15 évben az európai államokban, mert

ezek nélkül nem lenne esélye Európának egy nagy méretű háborúban.

Csiki Varga Tamás elmondta: Franciaországban 215, Németországban 307, Olaszországban 150, míg Magyarországon 212 harckocsi van aktív hadrendben. Ezekkel a számokkal összehasonlítva az orosz hadsereg 2600-as darabszámot meghaladó veszteségét jól látható, mekkora a különbség a lehetőségek és a bevethető járművek tekintetében. Az elemző hozzátette: az egyéb fegyverkategóriákban is hasonló fölényben, túlerőben vannak az oroszok más európai országokhoz képest.

„Egyértelműen azt látni, hogy az egyes európai államok a hagyományos katonai erők szempontjából jóval gyengébbek az orosz haderőnél.

A NATO-n belül sok tagországnak kellene összefogni ahhoz, hogy a védelmüknek komoly esélye legyen egy Oroszország elleni elképzelt konfliktusban” – magyarázta a szakértő.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy Magyarország, valamint a többi kelet-közép-európai állam számára különösen fontosak az orosz–ukrán háború tanulságai és következményei, mert Oroszországhoz közelebb helyezkednek el, katonai képességeik pedig korlátozottabbak még a klasszikus európai nagyhatalmakénál is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×