Christopher Cavoli amerikai tábornokkal és Carsten Breuer német vezérkari főnökkel készített páros interjút a Der Spiegel, amelyben mindkét katonai vezető megerősítette, hogy a NATO felkészül egy esetleges orosz támadásra. Véleményük szerint a fenyegetés nagyon komoly egész Európára nézve, és egyetértettek abban is, hogy bármi lesz az ukrajnai háború végkifejlete, Oroszország megerősödve jön ki belőle. Az amerikai tábornok hozzátette: a GDP két százaléka csak a minimum, amit védelemre kell fordítani, a NATO egészének jelentősen növelnie kell fegyveres erőinek katonai képességeit.

Csiki Varga Tamás az elmondottak értékelését azzal kezdte az InfoRádióban, hogy a 2022-ben indított orosz invázió óta folyamatosan napirenden van a NATO-tagállamok közötti egyeztetéseken a GDP-arányos védelmi költségvetési kiadások kérdése. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi NATO-csúcs előtt is felmerült, hogy a GDP 2,5 százalékára kellene felemelni a költéseket az egyes tagországokban. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, hogy az új regionális védelmi tervek alapján a NATO megerősödött orosz katonai képességgel számol a jövőben is, amely főként a Baltikum, Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének lehet intő jel. Mint fogalmazott, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy

az Ukrajnában zajló háború hatására folyamatosan bővül az orosz erők létszáma, illetve Moszkva elkezdte megerősíteni a hadiipari bázist is.

Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa figyelmeztetett, hogy „az európaiak igen kellemetlen helyzetben találnák magukat”, ha úgy kellene megütközniük az oroszokkal, hogy az Egyesült Államoknak csak „visszafogott szerepe” van egy elképzelt fegyveres konfliktusban. Úgy véli, hogy az Ukrajnának átadott, limitált mennyiségű fegyverek és az egyébként is korlátozott európai védelmi ipari kapacitások azt mutatják, nagyobb befektetésre lenne szükség a jelenlegi kétszázalékos védelmi költségvetési kiadásnál ahhoz, hogy a NATO – azon belül is leginkább az európai tagállamok – „mennyiségben és minőségben is fel tudja venni a versenyt Oroszországgal”.

A német vezérkari főnök a Der Spiegelnek adott interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország összejátszik Kínával és Észak-Koreával, ami még inkább fenyegetést jelent Európának. Csiki Varga Tamás jelezte: a védelmi tervezés a fenyegetés percepcióján alapul. Jelen esetben az a fő kérdés, hogy milyen katonai képesség birtokában van Oroszország, és ehhez milyen politikai szándék kapcsolódik. Magyarán a fenyegetettség mértéke azon múlik „van-e elegendő fegyverük, és akarják-e használni”. Mint ahogy az elmúlt több mint két és fél évben tapasztalható, az orosz vezetés „hajlandó használni a fegyvereket”, az orosz haderő folyamatos fejlesztése és az állandó utánpótlás pedig arra enged következtetni a szakértő szerint, hogy ha ez a folyamat ilyen ütemben folytatódik, akkor a jövőben is lesz bevethető fegyvere az orosz hadseregnek.

Csiki Varga Tamás hozzátette: az amerikai tábornok és a német vezérkari főnök is ezen ismeretek birtokában értékelte a helyzetet, de a szakértő megjegyezte, hogy ez még nem jelenti azt, hogy a „küszöbön lenne” egy NATO–Oroszország háborús konfliktus. Egyszerűen arról van szó, hogy

fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, hogy adott esetben ne érje váratlanul a NATO-t egy ilyen helyzet.

Az elmúlt időszakban állandó jelenséggé vált, hogy mind Oroszország, mind a NATO elrettentési célból különböző figyelmeztető kijelentéseket tesz vagy hadgyakorlatokat tart. „A felek így próbálnak megelőzni egy potenciális háborút vagy konfliktust” – magyarázta Csiki Varga Tamás.

Mint fogalmazott, a NATO célja, hogy erőt mutasson, és még csak látszata se legyen annak, hogy a katonai szövetség tagállamai vagy a keleti szárny gyengébb lehet az ellenfélnél egy olyan esetben, ha Oroszország úgy döntene, fegyveres erővel akarja kikényszeríteni a céljait. Alapvetően ebből ered, hogy ennyire felfokozott lett a diskurzus európai és amerikai részről is a katonai célokat, illetve a fenyegetettséget illetően. Csiki Varga Tamás azt észrevételezte, egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy ez az állapot rövidebb vagy hosszabb ideig marad fenn.

Jelenleg a balti államok vezetői a legpesszimistábbak, a legtöbb aggodalmat ők fogalmazzák meg. A biztonságpolitikai szakértő elmondta: az egyes európai országok különböző értékelései alapján

5-8 évig is elhúzódhat az elrettentés és a regionális fenyegetés időszaka, ha folytatódik az orosz fegyverkezés és konfliktusos marad a viszony a NATO és Oroszország között.

Christopher Cavoli azt mondta a német lapnak adott interjúban, hogy nincs alternatíva, fel kell készülni egy lehetséges orosz támadásra. Felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők folyamatosan tanulnak, fejlődnek, és alkalmazzák a tanultakat. „Az ukrajnai háború végén, bármi is lesz a végkifejlet, az orosz hadsereg erősebb lesz, mint most. Ezek az erők a szövetségünk határán lesznek. Ugyanazok az emberek fogják őket irányítani, akik már ma is ellenségként tekintenek ránk. Valódi képességekkel, tömeggel és egyértelmű szándékkal rendelkező ellenfelünk lesz, éppen ezért felkészültnek kell lennünk, és olyan fegyveres erőkre van szükségünk, amelyek képesek szembeszállni velük” – vélekedett az amerikai tábornok.