Infostart.hu
eur:
363.57
usd:
324.85
bux:
144727.2
2026. október 14. szerda Helén
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe felszáll a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet idején a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontján 2024. január 11-én. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók ellen

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen - jelentette be szombat éjjel a londoni védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a két szövetséges haderő tizenhárom jemeni helyszínen összesen 36 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.

A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 harci repülőgépekkel vett részt, amelyek az RAF ciprusi támaszpontjáról szálltak fel.

A brit kötelék - amelynek tevékenységét Voyager típusú légi üzemanyag-utántöltő gépek támogatták - Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be három jemeni helyszínen számos katonai célpont ellen.

A brit harci gépek a fővárostól, Szanaától nyugatra, a Vörös-tenger partján két földi irányító központot támadtak. Ezek a tengerparti irányító központok szolgáltatták a húszik által a szárazföld belsejéből indított drónok számára a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokhoz szükséges adatokat - áll a brit védelmi minisztérium tájékoztatásában.

A tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben.

A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt sikeres csapásokat mértek a húszik katonai létesítményeire, de a brit felderítés azóta újabb olyan épületcsoportot azonosított a térségben, amelyet a húszi lázadók drón- és rakétaműveletek végrehajtására használtak.

A szombat éjszakai támadásról London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében.

E kommüniké szerint a mostani támadás elsődleges célpontjai között voltak a húszik által mélyen a föld alá rejtett fegyverraktárak, valamint rakétarendszerek, indítóállások, légvédelmi és radarrendszerek is.

A közös közlemény szerint a húszik november közepe óta harmincnál több támadást intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

A kommünikét aláíró kormányok hangsúlyozzák azt is, hogy változatlanul elkötelezettek a hajózás, a nemzetközi kereskedelem védelme mellett, és elszámoltatják a húszikat a kereskedelmi és a hadihajók ellen általuk elkövetett illegális és indokolhatatlan támadásokért.

"Célunk a feszültség enyhítése és a vörös-tengeri stabilitás helyreállítása, de megerősítjük a húszi vezetés címére intézett figyelmeztetésünket: a továbbiakban is habozás nélkül az emberéletek és az akadálytalan kereskedelmi forgalom védelmére kelünk a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetettség folytatódása esetén" - fogalmaz a közös közlemény.

A nap folyamán az X közösségi oldalon a húszik szóvivője megerősítette a hírt, leszögezve: a lázadók elleni akció "nem marad megtorlatlanul". Jahja Szarí azt közölte, az amerikai-brit erők összesen 48 légicsapást intéztek a többi között Szanaában, el-Bajdában és Hodejdában lévő létesítmények ellen, ám aláhúzta: továbbra is "kitartóan támogatják" a palesztin népet.

Áldozatokról és károkról a szóvivő nem tett említést.

A brit királyi légierő harmadszor vett részt a húszi lázadók jemeni állásai ellen az amerikai légierővel közösen végrehajtott támadásokban; előzőleg január 12-én, illetve január 22-én volt hasonló közös művelet.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász szélsőséges iszlamista szervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

Címlapról ajánljuk
Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Fordulat jöhet a Mol szerbiai üzletében, a szerb elnök legalábbis jelezte nem zárható ki, hogy Oroszország inkább amerikai befektetőknek értékesíti a szerb olajvállalatban meglévő tulajdonrészét. Az ügyben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa segített tisztábban látni.

Kapitány István cáfolt: „egyetlen dologról mondtam le: a fizetésemről”

Október 13-án váratlanul lemondott Tótth András energetikai államtitkár, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint személyes okok miatt. Értesülések hírbe hozták a gazdasági és energetikai minisztert, különösen Tárkányi Zsolt posztja után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×