Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe felszáll a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet idején a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontján 2024. január 11-én. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók ellen

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen - jelentette be szombat éjjel a londoni védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a két szövetséges haderő tizenhárom jemeni helyszínen összesen 36 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.

A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 harci repülőgépekkel vett részt, amelyek az RAF ciprusi támaszpontjáról szálltak fel.

A brit kötelék - amelynek tevékenységét Voyager típusú légi üzemanyag-utántöltő gépek támogatták - Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be három jemeni helyszínen számos katonai célpont ellen.

A brit harci gépek a fővárostól, Szanaától nyugatra, a Vörös-tenger partján két földi irányító központot támadtak. Ezek a tengerparti irányító központok szolgáltatták a húszik által a szárazföld belsejéből indított drónok számára a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokhoz szükséges adatokat - áll a brit védelmi minisztérium tájékoztatásában.

A tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben.

A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt sikeres csapásokat mértek a húszik katonai létesítményeire, de a brit felderítés azóta újabb olyan épületcsoportot azonosított a térségben, amelyet a húszi lázadók drón- és rakétaműveletek végrehajtására használtak.

A szombat éjszakai támadásról London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében.

E kommüniké szerint a mostani támadás elsődleges célpontjai között voltak a húszik által mélyen a föld alá rejtett fegyverraktárak, valamint rakétarendszerek, indítóállások, légvédelmi és radarrendszerek is.

A közös közlemény szerint a húszik november közepe óta harmincnál több támadást intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

A kommünikét aláíró kormányok hangsúlyozzák azt is, hogy változatlanul elkötelezettek a hajózás, a nemzetközi kereskedelem védelme mellett, és elszámoltatják a húszikat a kereskedelmi és a hadihajók ellen általuk elkövetett illegális és indokolhatatlan támadásokért.

"Célunk a feszültség enyhítése és a vörös-tengeri stabilitás helyreállítása, de megerősítjük a húszi vezetés címére intézett figyelmeztetésünket: a továbbiakban is habozás nélkül az emberéletek és az akadálytalan kereskedelmi forgalom védelmére kelünk a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetettség folytatódása esetén" - fogalmaz a közös közlemény.

A nap folyamán az X közösségi oldalon a húszik szóvivője megerősítette a hírt, leszögezve: a lázadók elleni akció "nem marad megtorlatlanul". Jahja Szarí azt közölte, az amerikai-brit erők összesen 48 légicsapást intéztek a többi között Szanaában, el-Bajdában és Hodejdában lévő létesítmények ellen, ám aláhúzta: továbbra is "kitartóan támogatják" a palesztin népet.

Áldozatokról és károkról a szóvivő nem tett említést.

A brit királyi légierő harmadszor vett részt a húszi lázadók jemeni állásai ellen az amerikai légierővel közösen végrehajtott támadásokban; előzőleg január 12-én, illetve január 22-én volt hasonló közös művelet.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász szélsőséges iszlamista szervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×