Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők egyike amerikai zászlót tapos az amerikai fegyveres erők húszi katonai célpontok ellen végrehajtott légicsapásai elleni tiltakozáson Szanaában 2024. január 29-én. Az Irán által támogatott, Jemen legsűrűbben lakott területét ellenőrzésük alatt tartó húszi lázadók a Gázai övezeti izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19. óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi vagy hadihajók ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Üzentek a húszi lázadók az Egyesült Államoknak

A jemeni húszi lázadók továbbra is katonai célpontnak tekintenek minden amerikai és brit hajót a Vörös-tengeren, és önvédelemnek tartják, hogy rakétákkal támadják ezeket.

Az Irán támogatta lázadók szócsövének számító al-Maszirah tévécsatornán ismertetett nyilatkozat szerint kedden éjjel rakétákkal támadták a Gravely nevű amerikai hadihajót a Vörös-tengeren. Az amerikai haderő e térségért felelős Középső Parancsnoksága az X közösségi oldalon pedig arról számolt be, hogy az említett hadihajóról lelőttek egy Jemen területéről elindított hajóelhárító rakétát. Esetleges áldozatokról vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés.

Mohamed al-Atifi, a húszik parancsnoka az al-Maszirah keddi adásában kijelentette, hogy felkészültek az elhúzódó konfrontációra az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel. Hangsúlyozta, hogy továbbra is támadni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, amíg Izrael le nem állítja hadműveletét a Gázai övezetben.

Szerdai bejelentésüket megelőzően a lázadók legutóbb hétfőn számoltak be általuk végrehajtott rakétatámadásról: állításuk szerint aznap az amerikai haditengerészet különleges egységének Lewis B. Puller nevű, mozgó tengeri támaszpontja ellen intéztek támadást az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyen esetről. A múlt pénteken a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen hajtottak végre rakétatámadást szintén ebben az az öbölben, aminek következtében a hajón tűz ütött ki.

A húszi lázadók a Gázai övezetben zajló izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19-én kezdték el támadni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben azokat a hajókat, amelyek ismereteik szerint Izraelbe tartanak vagy Izraelt támogatják.

Ezek a támadások elsősorban a teherhajókat fenyegetik, és szakértők szerint hosszabb fennakadásokat okozhatnak a világkereskedelemben.

Rolf Habben Jansen, a német Hapag-Lloyd elnök-vezérigazgatója szerdai nyilatkozata szerint a fenyegetés arra kényszeríti a hajózási társaságokat, hogy elkerüljék a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalat. Politikai megállapodás révén, valamint a teherhajók átfogó védelmét célzó stratégia kialakításával azonban hat hónapon belül véget vethetnek a válságnak – vélekedett.

Eddig több kereskedelmi hajótársaság is felfüggesztette az Ádeni-öblön át délen, a Szuezi-csatornán keresztül pedig északon átvezető vörös-tengeri hajózási útvonal használatát, és az Afrika körüli, jóval hosszabb és költségesebb útvonalat választotta. Sok tartályhajó azonban továbbra is a vörös-tengeri útvonalat veszi igénybe rakományainak célba juttatására.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×