Múlt hét végén dróncsapás ért egy amerikai támaszpontot Jordániában, a szíriai határ közelében. Egyes feltételezések szerint az Irakban és Szíriában működő, Irán által támogatott milíciák követték el a támadást, amelyben három amerikai katona meghalt, legalább huszonöten pedig megsebesültek. A helyi légvédelmi eszközök nem léptek működésbe, hogy elhárítsák az ellenséges akciót. Amerikai védelmi tisztviselők az X-en jelezték: az Egyesült Államok és szövetségeseinek válasza „erős és gyors” lesz, nemcsak az Irán által támogatott csoportok, hanem az Iszlám Forradalmi Gárda ellen is.

A Hamász Izrael elleni tavaly október 7-i támadása óta megszaporodtak a Közel-Keleten állomásozó amerikai egységek elleni rakéta- és dróntámadások, de

most először vesztették életüket amerikai katonák, ami elemzők szerint akár a konfliktus kiéleződéséhez is vezethet.

Az amerikai Kongresszus több tagja szerint nem lehet halogatni a megtorlást az Iszlám Köztársasággal szemben. Joe Biden amerikai elnök ugyancsak a felelősök elszámoltatását ígérte, és úgy fogalmazott: a felelősségre vonás „idejét és módját” az Egyesült Államok fogja megválasztani.

Irán ENSZ-képviselete hétfőn közölte: a nyugati nagyhatalmak vádjai hamisak, tájékoztatásuk szerint Teherán nem vett részt a támadásban. Az irániak úgy vélik, az amerikai erők és helyi fegyveres csoportok közötti konfliktusok állnak a súlyos incidens hátterében. Az iráni külügyi szóvivő hozzátette: a szíriai és iráni célpontok elleni támadások, valamint a hadműveletek folytatása a Gázai övezetben egyaránt „fokozzák az instabilitás ciklusát” a térségben.

Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a Hamász tavaly októberi támadása óta radikális iszlamista fegyveres csoportok több mint 160 alkalommal lőttek ki rakétákat, illetve irányítottak drónokat Szíriából és Irakból amerikai egységek támaszpontja felé. Ezekben a katonai akciókban is sokan megsérültek, a múlt hét végi halálesetek azonban még forróbb helyzetet teremtettek. Az Egyesült Államokban óriási felháborodást váltottak ki a közel-keleti tragikus történések, a bírálatokból pedig bőven kijut Joe Bidennek is, amiért nem alkalmazta eddig az elrettentés politikáját a térségben. A szakértő szerint emiatt minden bizonnyal „nehéz időszak” előtt áll az amerikai elnök.

A kutató nem tartja valószínűnek, hogy Irán egy nagyobb közel-keleti konfliktus kirobbantásában lenne érdekelt, inkább az lehet a célja Teheránnak az egyes támadásokkal, hogy

minden egyes fronton gyengítse az Egyesült Államok és Izrael pozícióját.

Az irániak korábban többször is jelezték, nem hajlandók elfogadni a jelenlegi status quót, nem nézik jó szemmel azt, hogy az Egyesült Államok és Izrael a domináns szereplők a Közel-Keleten. A Vörös-tenger térségében ezért támogatják és látják el fegyverekkel a húszi milíciákat, amelyek több hónapja veszélyeztetik a helyi kereskedelmet, hajóforgalmat. Ugyanakkor Irán iraki, szíriai, jemeni és bahreini fegyveres csapatokat is patronál, valamint a Hezbollah libanoni, sííta katonai szervezettel is együttműködik, amely ugyancsak régóta fenyegetően lép fel Izraellel és szövetségeseivel szemben.

Indíthat-e nyílt támadást Amerika Irán ellen?

„Iránnak most az az érdeke, hogy – amennyire csak lehet – gyengítse a kialakult rendet. Nem valószínű, hogy Irán nagyobb háborút akarna kirobbantani az Egyesült Államokkal szemben, viszont a hét végi fejlemények után

arra lehet számítani, hogy nagyon komoly amerikai válaszcsapás következhet”

– fejtegette Tárik Meszár.

A kutató úgy véli, Joe Biden mostani reakciója óvatos, nem sok konkrétumot tartalmaz, ugyanakkor az amerikaiak feltehetően rákényszerülnek arra, hogy támadásokat indítsanak az ellenséges milíciákkal szemben. Mint fogalmazott, a jelenlegi helyzetben

az a kulcskérdés, hogy Iránt éri-e hasonló amerikai támadás a közeljövőben,

amit hétvége óta erősen szorgalmaz az amerikai Kongresszus, amelynek számos tagja elégedetlen az elnök fellépésével, és azonnali válaszcsapást követel. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy addig nem szűnnek meg a milíciák fegyveres akciói a térségben, „amíg nem büntetik meg Iránt”.

Tárik Meszár emlékeztetett: az Egyesült Államok az elmúlt időszakban ellenséges katonai vezetőket iktatott ki és fontos bázisokat támadott a Közel-Keleten, de a célpont egyszer sem Irán volt. Úgy véli, nem kizárt, hogy ez a szemlélet hamarosan változni fog, vagyis közvetlen összecsapások is lehetnek a két ország között. Jelenleg az előkészületek zajlanak, az amerikaiak nehézbombázókat vezényeltek a Közel-Keletre. A szakértő elmondta: ez nem jelenti azt, hogy az amerikaiak nagyobb támadást indítanak a helyi milíciák vagy Irán ellen, de ezt sem lehet kizárni.