eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A neckarwestheimi atomerőmű 2023. április 10-én. Németországban a tervezettnél később, áprilils 15-én leállítják a még működő három atomerőművet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) is.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Elemző: zsákutcába fordult a német zöld átállás

Az újraegyesült Németország történetében történelmi léptékű megosztottság egyik fő forrása a csúcsra járatott német zöld átállás – mondta Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Németország nagyon radikális zölt átállásban van, erőteljesen dolgozik ezen. Mint Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban rámutatott, extrém szorosak a határidők, legyen szó iparról, közlekedésről, áramtermelésről.

"Teszik mindezt úgy, hogy a kezdetekkor lekapcsolták mind a 17 német atomerőművet; ez egy olyan zöld átállás, amit egyetlen más ország sem tart kivitelezhetőnek a világon. Gondoljunk bele: a világon mindenfelé építik az atomerőmű-kapacitásokat, Magyarország is, az Egyesült Államoknak és Kínának például hamarosan száznál is több atomerőműve lesz" – mutatott rá.

Az atomerőművi blokkok leállítása persze nem a mostani "jelzőlámpa-koalíció" programja volt, hanem még az előd Angela Merkel jobbközép kormányáé. Erről Tatár Mihály azt mondta,

Angela Merkel ezzel "csak elébe szaladt" a zöld követeléseknek a 2011-es fukusimai erőmű-katasztrófa után.

"Annyira elszánt a Zöldek gazdasági minisztere a zöld átállásban, hogy az energiaválság alatt sem merült fel, hogy esetleg elhalasszák az atomerőművek leállítását, teljes erővel mennek előre, de ennek már látszanak a jelei a német iparban; ott Európa majdnem legdrágább áramát kell vásárolni, Kína és Amerika megannyi nagyvállalata is fele-harmadannyiért jut áramhoz" – magyarázta a szakértő.

Szerinte könnyen belátható, mekkora probléma származik abból, hogy a német atomerőművek fénykorában 3 eurócentért lehetett előállítani 1 kilowatt áramot, most a német lakosság 30-40 eurócentet fizet.

Tatár Mihály rámutatott még,

Németország hosszú ideig áramexportőr volt,

a szénerőművek, a gázerőművek és az atomerőművek egyidejű rendelkezésekor mindig tudott eladni felesleges áramot más országoknak, de ez az atomerőművek lezárásával megfordult, igaz, nem drasztikus mértékben; a német áramforrás nagyjából 4 százaléka import.

"De ha belegondolunk, hogy milyen recesszióban van a német gazdaság, drasztikusan esik a fogyasztás és még így is importálni kell, akkor láthatjuk, hogy ez eléggé zsákutcás politika" – mondta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×