Németország nagyon radikális zölt átállásban van, erőteljesen dolgozik ezen. Mint Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban rámutatott, extrém szorosak a határidők, legyen szó iparról, közlekedésről, áramtermelésről.
"Teszik mindezt úgy, hogy a kezdetekkor lekapcsolták mind a 17 német atomerőművet; ez egy olyan zöld átállás, amit egyetlen más ország sem tart kivitelezhetőnek a világon. Gondoljunk bele: a világon mindenfelé építik az atomerőmű-kapacitásokat, Magyarország is, az Egyesült Államoknak és Kínának például hamarosan száznál is több atomerőműve lesz" – mutatott rá.
Az atomerőművi blokkok leállítása persze nem a mostani "jelzőlámpa-koalíció" programja volt, hanem még az előd Angela Merkel jobbközép kormányáé. Erről Tatár Mihály azt mondta,
Angela Merkel ezzel "csak elébe szaladt" a zöld követeléseknek a 2011-es fukusimai erőmű-katasztrófa után.
"Annyira elszánt a Zöldek gazdasági minisztere a zöld átállásban, hogy az energiaválság alatt sem merült fel, hogy esetleg elhalasszák az atomerőművek leállítását, teljes erővel mennek előre, de ennek már látszanak a jelei a német iparban; ott Európa majdnem legdrágább áramát kell vásárolni, Kína és Amerika megannyi nagyvállalata is fele-harmadannyiért jut áramhoz" – magyarázta a szakértő.
Szerinte könnyen belátható, mekkora probléma származik abból, hogy a német atomerőművek fénykorában 3 eurócentért lehetett előállítani 1 kilowatt áramot, most a német lakosság 30-40 eurócentet fizet.
Tatár Mihály rámutatott még,
Németország hosszú ideig áramexportőr volt,
a szénerőművek, a gázerőművek és az atomerőművek egyidejű rendelkezésekor mindig tudott eladni felesleges áramot más országoknak, de ez az atomerőművek lezárásával megfordult, igaz, nem drasztikus mértékben; a német áramforrás nagyjából 4 százaléka import.
"De ha belegondolunk, hogy milyen recesszióban van a német gazdaság, drasztikusan esik a fogyasztás és még így is importálni kell, akkor láthatjuk, hogy ez eléggé zsákutcás politika" – mondta az elemző.