Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Rendkívüli EU-csúcs: az unió pénze a tét - és Ukrajnáé

Az uniós költségvetés módosítása és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró is fontos téma az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozóján. A napokban kiemelt helyen foglalkozott az ukrán támogatással és az annak megszavazása körüli kérdésekkel a nemzetközi sajtó. A Financial Times egyenesen arról írt, hogy egy "újabb Orbán-vétó" esetén megvonhatják az összes uniós támogatást Magyarországtól. A magyar kormány zsarolásról beszél.

Az uniós költségvetés módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról is döntenek csütörtöki csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői.

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly, a decemberi EU-csúcs után, nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Magyarország miért nem támogatja Ukrajna pénzügyi finanszírozásának uniós módszerét.

"Hogyha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor először is ne adjunk 5 évre. Mert fogalmunk sincs arról sem, hogy mi lesz negyed év múlva, nem hogy 5 évre. Tehát valami értelmes időkeretet jelöljünk ki! A másik, hogy a pénz mértékét aszerint határozzuk meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal abból a teherből, amit ma Ukrajna támogatása jelent. A harmadik javaslatunk az, hogy ha adunk is ilyen pénzt, semmiképpen se adjuk az uniós költségvetésen keresztül, mert egy bizonytalan nagyságrendű tétel szétzilálja a költségvetésünket. Végül a negyedik problémánk, hogy mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni."

Bő két hete az Euronews arról írt, hogy Orbán Viktor újabb feltételt szabott Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban cáfolta, hogy alkudozásról lenne szó.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 18-i Kormányinfón úgy fogalmazott: Magyarország is kész anyagi támogatást adni Ukrajnának, de az uniós hitelfelvételt továbbra is ellenzi.

"Az uniós költségvetésen belül nem tartjuk szerencsésnek, mert még oda jutunk, hogy a magyar pénzeket az ukránoknak adják. Tárgyalunk, konstruktív módon, egyelőre az álláspontok távol állnak egymástól.

Az is lehet, hogy nem ebben a formában valósul meg Ukrajna támogatása, hanem EU26-os keretekben."

A Financial Times hétfőn arról számolt be, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel: ha a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról, a tagállamok azt is felvetik, hogy Magyarországtól teljes mértékben meg kell vonni az uniós forrásokat.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Facebook-oldalán erre úgy reagált: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja, de Magyarország nem enged a zsarolásnak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesülését egyfajta "zsaroló kézikönyvnek" nevezte és a francia Le Point-nak adott interjúban azt mondta: "Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, továbbra is küldjük-e ezt a pénzt vagy sem".

Több nemzetközi lap azonban arról ír, a nyilvánosságra hozott anyag nem a tárgyalások állását tükrözi, háttéranyagnak készült a magyar gazdaság aktuális helyzetéről.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében az Ukrajna támogatásáról szóló megállapodás megkötését létfontosságúnak nevezte.

A csütörtöki EU-csúcson megvitatják a 2021–2027-es pénzügyi keret javasolt félidős felülvizsgálatát is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

Hiszti, nyafogás, túlérzékenység – Túl könnyen ráöntik a felnőttek a gyerekekre az ítéletet

A 14–19 éves magyar fiatalok több mint harmada rendszeresen szorongva kezdi a napját az UNICEF Magyarország megbízásából készült kutatás szerint. Az iskolai és családi elvárások mellett a kortárs bántalmazás is megterheli őket, miközben sokan attól tartanak, hogy nem veszik komolyan a problémáikat. Az InfoRádió Szepesi Dominikát, az UNICEF Magyarország munkatársát kérdezte.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

A 2008-as pénzügyi válság után Nyugat-Európában már sok évvel ezelőtt megjelentek azok a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel ma a magyar pályakezdők is szembesülnek. A csökkenő számú belépő munkahely (amit esetünkben főként a mesterséges intelligencia térnyerése okoz) egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését Magyarországon, miközben a vállalatok mind nagyobb elvárásokat támasztanak a friss diplomásokkal szemben. A most kibontakozó folyamatok alapjaiban alakíthatják át a foglalkoztatást: a biztos, kiszámítható munkahelyek helyét egyre inkább az időszakos és bizonytalan munkalehetőségek vehetik át. A hazai pályakezdők egy jelentős része így lehet, nem fogja elérni szülei életszínvonalát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×