Farkas Gábor szerint a magyar adórendszer kiszámíthatóságáról valójában csak két év múlva lehet majd érdemi képet alkotni, amikor kiderül, hogy lezárult-e az elmúlt időszakban elindított változtatások sora. A PwC Magyarország adó- és jogi üzletágának vezetője szerint a jogalkotás meghatározó stratégiai célja egy igazságosabb, kiegyensúlyozottabb közteherviselés megteremtése. Ezt a szemléletet tükrözik a költségvetési bevételek növelését, illetve az egyenleg javítását szolgáló intézkedések, köztük a vagyonadó, a társasági adó és a reklámadó változásai, valamint a kiskereskedelmi különadók. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára különböző adókedvezmények is megjelentek.
Farkas Gábor úgy látja, hogy a következő években már várhatóan nem újabb átfogó átalakításokra, hanem inkább a jelenlegi rendszer finomhangolására lehet számítani. Személyes véleménye szerint a nagyobb változtatások jelentős része már lezajlott.
A szakértő szerint nehéz szépíteni a vagyonadó gazdasági hatásait: az intézkedés alapvetően lassíthatja a gazdaságot, hiszen az elvont források egy része így nem jut el a beruházásokhoz és a termelőeszközök fejlesztéséhez. Ugyanakkor lehet egy ezzel ellentétes hatása is. Arra ösztönözheti a tulajdonosokat, hogy bizonyos, jövedelmet nem termelő vagyonelemeiket olyan eszközökre váltsák, amelyek gazdasági hozamot biztosítanak. A szakértő ezt a folyamatot a „lakásból gyár” fordulattal érzékeltette. Az ilyen átcsoportosítások akár ellensúlyozhatják a vagyonadó gazdaságfékező hatásának egy részét is.
A PwC Magyarország munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonadó mögött társadalompolitikai célok is állnak: az intézkedés a vagyonosabb és a szerényebb jövedelmű rétegek közötti különbségek mérséklését szolgálja.
A legfontosabb kérdés ezért az, hogy ez a társadalompolitikai eredmény ellensúlyozza-e a gazdasági növekedés esetleges lassulásából fakadó veszteségeket?
Farkas Gábor ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a hatások nem egyértelműen negatívak, hiszen a vagyonadó a nem jövedelemtermelő eszközök termelő beruházásokba történő átcsoportosítását is ösztönözheti.
Mivel a jelenlegi adócsomag alapvetően adóemelésekre épül, ezért nehéz lenne azt állítani, hogy kedvezőbbé teszi Magyarországot a külföldi befektetők számára – válaszolt az InfoRádió kérdésére a szakértő, aki szerint a jövőben azok a beruházások élvezhetnek előnyt, amelyek magasabb hozzáadott értéket teremtenek, és jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet hoznak az országba. Ez egyébként a gazdaságpolitika egyik kifejezett célja is – mondta.
A PwC Magyarország adó- és jogi üzletágának vezetője szerint a magyar gazdaság jövője elsősorban az okos befektetésösztönzésen múlik. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mennyire sikerül a hazai kis- és középvállalkozásokat bekapcsolni a már Magyarországon működő nagyvállalatok értékláncaiba. Emellett olyan gazdasági tevékenységek betelepülését kell ösztönözni, amelyek jelentős hozzáadott értéket teremtenek. Ebben a magyar adórendszernek és a befektetésösztönzési eszközöknek is fontos szerepük lehet.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.






