eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A boxing match between the European Union and Hungary
Nyitókép: Zerbor/Getty Images

Brüsszel megfenyegette Magyarországot, a kormány szerint ez zsarolás

A Financial Times birtokába jutott tervezet szerint az uniós források visszatartásával büntetné az Európai Unió Magyarországot, ha a február elsejei uniós csúcson megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter szerint "nem engedünk a nyomásnak, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint "ez kristálytiszta zsarolás".

Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, ha a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot – írta vasárnap késő este a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva.

A Portfolio cikke szerint az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná.

A brit üzleti napilap lényegében úgy értelmezi a dokumentumot, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest a héten tartandó csúcstalálkozón megakadályozza az Ukrajnának nyújtott újabb segélyeket. A dokumentum leszögezi, hogy "amennyiben a február 1-jei csúcstalálkozón nem születik megállapodás Ukrajna támogatásáról, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelenti, hogy

a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartásának fényében nem tudják elképzelni, hogy uniós forrásokat biztosítanának Budapestnek".

E finanszírozás nélkül "a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be" – áll a dokumentumban, amely szerint a lépés nyomán tovább növekednének az államháztartási hiány finanszírozásának a költségei, és zuhanna a forint árfolyama is.

A cikk megjelenése előtt szombaton olyan hírek láttak napvilágot, miszerint bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas”.

Bóka János: nem engedünk a nyomásnak

A Financial Times elérte Bóka Jánost, Magyarország uniós miniszterét, aki azt mondta, hogy Budapest nem tudott a pénzügyi fenyegetésről, de országa "nem enged a nyomásnak".

"Magyarország nem kapcsolja össze Ukrajna támogatását és Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését, és visszautasítja azt, ha mások így tesznek" – fogalmazott a magyar miniszter. Bóka János arról is beszélt, hogy Budapest szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben leszögezte, hogy már nyitott arra, hogy az uniós költségvetést használják fel az Ukrajna-csomagra, sőt, akár közös adósságot is kibocsátana annak finanszírozására, ha más kikötésekkel egészül ki, amelyek lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.

Orbán Balázs: ez kristálytiszta zsarolás

„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Financial Times értesülésére. Az X közösségi portálon jelezte, hogy a magyar kormány szombaton olyan új javaslatot küldött Brüsszelbe, amely egyértelművé tette, hogy Magyarország nyitott arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozzák az ukrajnai programot, és még közös adósságot is vállalhatnak a tagállamok ennek finanszírozására, „ha egyéb kikötésekkel egészülne ki, amelyek lehetőséget adnának Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.”

"Most már kristálytiszta: ez zsarolás, és semmi köze a jogállamisághoz.

És most már meg sem próbálják elrejteni ezt. Bármi is történjen, változásra van szükség Brüsszelben!" – írta Orbán Balázs.

Varga Judit: nem fogjuk be

Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a Facebookon azt írta a Financial Times címlapján megjelent cikk kapcsán, hogy "Brüsszel mindig is így működött", és tárgyalás helyett zsarolást, konstruktív párbeszéd helyett fenyegetést alkalmaz az Európai Bizottság. Szerinte előjött a brüsszeli liberálisokból a birodalmi diktatúra hangja.

"Nem fogjuk be! Sőt, egyre hangosabbak leszünk Németországban, Franciaországban, Belgiumban és szerte az EU-ban. Jól figyelj, Brüsszel: Magyarország soha nem enged a zsarolásnak! Kezdődik az EP-kampány, tanulunk traktort vezetni.

A nyilatkozatháborúba beszállt Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn, az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve. Mint mondta, a Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat". Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket - jelentette ki a cseh biztos.

Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre "csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni", mert "Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást". "Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás" - hangoztatta.

Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. "Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU-tagállam felé" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×