Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (elöl, b), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), Emmanuel Macron francia elnök (b3), Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára (b4), Giorgia Meloni olasz kormányfő (j3) és Olaf Scholz német kancellár (j) tárgyal az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2024. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor az uniós megállapodásról: a magyarok pénzét nem adhatják az ukránoknak

Kiharcoltuk – írta a miniszterelnök a Facebook-oldalán az egyezség megszületése után.

Mint az Infostart is beszámolt róla, megállapodás született a 27 európai uniós tagállam között az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatásról. A rendkívüli tanácskozást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azért hívta össze, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson nem tudtak dönteni a tagállamok a 2021 és 2027 közötti költségvetés felülvizsgálatáról. A csütörtökön elfogadott megállapodás szerint a hétéves uniós költségvetés négy éven át 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának.

Magyarország sokáig a megállapodás ellen volt, majd egy alternatív javaslatot tett, végül hosszú tárgyalások után olyan kompromisszum született, amelyet Orbán Viktor is támogatott. Az egyezség után nem sokkal a Facebook-oldalán a kormányfő azt írta, kiharcolta, hogy a magyarok pénzét nem adhatják az ukránoknak. "A háborúban nem veszünk részt, fegyvert nem küldünk, továbbra is a béke pártján állunk!" – írta a posztban.

Csütörtök déli videós bejelentkezésében azt mondta a miniszterelnök, hogy már szerda éjjel hosszú órákon keresztül tárgyaltak, és csütörtök kora reggel folytatták. Felidézte, hogy decemberben a megbeszélések azért szakadtak meg, mert két magyar problémára nem kaptak megoldást.

"Féltünk attól, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek, amit a bizottság eddig nem adott ide nekünk, előbb-utóbb Ukrajnában kötnek majd ki. Attól is féltünk, hogy túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátunk forrásokat Ukrajna rendelkezésére. Ma reggel kaptunk egy ajánlatot, és végül kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába. Hosszú tárgyalás után ezt az ajánlatot elfogadtuk, örülök, hogy a piacok, a gazdasági élet reakciója már most pozitív erre a megállapodásra" – mondta Orbán Viktor az uniós csúcson született egyezség után.

Brüsszel továbbra is háborús lázban ég, a brüsszeli vezetők "elvakultan menetelnek a fegyveres konfliktusba" - írta Facebook-oldalán csütörtökön az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szóló döntésre reagálva a magyar miniszterelnök politikai igazgatója.

Orbán Balázs hozzátette: "mi, magyarok nem adjuk fel az álláspontunkat, továbbra is a béke pártján állunk, fegyvert nem küldünk, a háborúban nem veszünk részt. Hiszünk ugyanakkor abban, hogy ahogyan a bevándorlás ügyében, a háború kapcsán is igazunk lesz. Tudjuk, hogy az európai emberek többsége békét akar".

Ukrajna támogatása kapcsán pedig két veszélyt kellett elhárítani. Mindenfajta kontrollmechanizmus nélkül akartak pénzt küldeni, illetve félő volt, hogy a végén a magyarok pénze is Ukrajnában köt ki. Ma mind a két veszélyt sikerült kivédeni - írta bejegyzésében Orbán Balázs.

Hozzátette:

az első év végén is újra kell tárgyalni az Ukrajnának járó támogatások kérdését, a második év végén pedig az egészet át kell gondolni a következő időszakra vonatkozó uniós költségvetéssel összefüggésben.

"A Magyarországnak járó uniós források maradnak a magyaroknál, és azt is garantálta az Európai Tanács, hogy az azokhoz való hozzájutás rendjéről tisztességes eljárás keretében kell tárgyalni a Bizottsággal" - fogalmazott Orbán Balázs.

A háborúpárti Brüsszel megállításához az európai emberekre is szükség lesz, ezért az európai parlamenti választáson közösen kell változást elérnünk - zárta bejegyzését a miniszterelnök politikai igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×