Infostart.hu
eur:
388.93
usd:
335.74
bux:
122647.44
2026. március 23. hétfő Emőke
Regular pattern of 155mm projectiles arranged in regular lines and rows
Nyitókép: xia yuan / Getty Images

Josep Borrell: az EU nem tudja teljesíteni az Ukrajnának tett lőszerszállítási ígéretét

Az Európai Unió nem fogja elérni azt a kitűzött célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket szállítson Ukrajnának - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben.

Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy tavaly a tagállamok megállapodtak egymillió lövedék Ukrajnába szállításáról, de eddig csak 330 ezret sikerült eljuttatni a háború sújtotta országba.

A főképviselő reményét fejezte ki, hogy márciusra sikerül elérni az 524 ezer lövedék leszállítását, ami a célkitűzés egy kicsivel több mint 52 százaléka. Mint mondta, mintegy 630 ezer új lövedék gyártása folyamatban van, az egymilliós célt vélhetően az év végéig lehet elérni.

Az uniós tisztségviselő üdvözölte, hogy a tagországok ezidáig 28 milliárd euró értékben nyújtottak katonai segélyt Kijevnek, de hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell állapodniuk Ukrajna további katonai támogatásáról rövid és hosszú távon is.

Borrell szerint pozitív tendenciát jelez, hogy az uniós katonai misszió révén sikerült majdnem 40 ezer ukrán katonát kiképezni. Hozzátette, hogy a cél 60 ezer katona kiképzése a nyár végéig.

Rámutatott, hogy az EU lőszergyártó kapacitása 40 százalékkal nőtt az ukrajnai háború kezdete óta. "A jelenlegi lőszergyártó kapacitásunk közel egymillió lőszer évente, de év végére várhatóan eléri az 1,4 milliót. És még tovább fog növekedni, mert az iparágat mozgósítottuk, van kereslet" - hangoztatta Josep Borrell.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×