eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Potsdam, 2016. április 14.Claudia Hubatsch némettanár intenzív nyelvtanfolyamot tart 2016. április 14-én a Potsdami Egyetem egyik előadótermében olyan menekülteknek, akik a képzést követően tanárként szeretnének elhelyezkedni Németországban. A szíriai és egyéb háborús övezetből érkezett menekültek nyelvi képzése április 11-én kezdődött az északkeleti nagyvárosban a német kormány integrációs programja keretében. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)
Nyitókép: (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)

Német "tényfeltárás": baloldali kiadók és a Soros-alapítványok pénzelik az AfD-t hírbe hozó Correctiv portált

Az AfD elleni németországi utcai tiltakozásokat kirobbantó oknyomozó portál nem először kavart vihart. A vélelmezett szélsőjobboldali veszély elleni tüntetéssorozat némi levegőhöz juttatta a népszerűségének mélypontján lévő baloldali-liberális-zöld koalíciót. Egyidejűleg jelentősen megnehezíti, hogy a menekültkérdés megoldatlanságáról és a jogalap nélküli bevándorlók kitoloncolásáról érdemi vita kezdődjön az EP-kampányban.

Valósággal felforgatta Németországot a Correctiv portál tudósítása egy novemberi, Potsdamban tartott titkos találkozóról, amelyen állítólag szélsőjobboldali személyek és meghívott, radikális jobboldalinak tartott politikusok a Németországban élő több millió bevándorló kitoloncolásának tervét vitatták meg. A portál szerint a találkozón részt vett az AfD több, továbbá a konzervatív CDU egyik ismert nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) néhány tagja. A Correctiv által leírt, a találkozón állítólag megvitatott "remigrációs", ténylegesen kitoloncolási terv szerint azonosítani kellene azokat az embereket, akik terhet jelentenek a társadalomra, és arra kellene őket "bátorítani", hogy hagyják el az országot.

A portál beszámolója felzúdulást váltott ki baloldali körökben Németországban, azóta számos városban tízezrek részvételével szerveztek tüntetéseket a szélsőjobboldal és mindenekelőtt az AfD ellen. A bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző, a CDU/CSU pártszövetség után a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező radikális jobboldali AfD elnöke pedig megvált közeli munkatársától, aki jelen volt a potsdami találkozón. Az ügy rendkívül jól jött a legitimációs problémákkal küzdő, a gazdatüntetésekkel és a gazdasági visszaeséssel egyelőre megbirkózni képtelen német koalíciós kormánynak.

A Correctiv mostani szenzációja nem az első ilyen jellegű tényfeltárás volt, az elmúlt években hasonló "bombával" azonban nemigen hallatott magáról.

Az ügyet kirobbantó Correctivet David Schraven német újságíró alapította 2013-ban, és az elmúlt tíz évben a leleplezéseit heves viták, illetve éles bírálatok is kísérték. Az induláskor a fő támogatója a Brost Alapítvány volt, amely hárommillió eurós induló finanszírozást is biztosított számára az első három évre. Az alapítványt 2011-ben alapította végakaratával Anneliese Brost, aki egyebek között a Westdeutsche Allgemeine Zeitung alapítója is volt. A non-profit szervezet elsősorban Ruhr-vidéki projekteket támogat.

A Correctiv másik nagy támogatója a baloldali Der Spiegelt megalapító Rudolf Augsteinről elnevezett alapítvány volt, de a rendszeres támogatói között ott van a Deutsche Telekom, a Google németországi leányvállalata vagy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. Az elérhető legutóbbi jelentése szerint 2021-ben a Correctiv legnagyobb bevétele az 1000 euró alatti egyéni befizetésekből, az itthon már elhíresült "mikroadományokból" származott, ez elérte az 1,3 millió eurót, a legnagyobb ismert támogatója az eBay-alapító Pierre Omidyar által létrehozott Luminate – Omidyar Network Alapítvány több mint 400 ezer euróval, majd utána a Schöpflin Alapítvány, az Adessium Alapítvány, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és a Rudolf Augstein Alapítvány.

A portál magát közérdekű médiavállalkozásként tünteti fel, amelynek célja a demokrácia erősítése az oknyomozó, illetve tényfeltáró újságírás eszközeivel. Ars poeticája, hogy az újságírásnak a társadalomban alapvető kritikus és ellenőrző funkciója van. Ennek jegyében pedig hosszú távú kutatásokat végez.

Több nagy visszhangot kiváltó ügye volt már, például az egyik legnagyobb németországi adóelkerülési botrányként emlegetett Cum-Ex-tranzakciók ügye, amikor kiderült, hogy milliárdokkal károsították meg az államot pénzintézetek és befektetők.

Az AfD nem először került a célkeresztjébe: egy korábbi oknyomozásakor kiderítette, hogy a párt szabálytalanul jutott támogatáshoz a 2017-es választás kampányában: több részletben 130 ezer euró érkezett egy svájci gyógyszeripari vállalkozástól a párt Bodensee járási szervezetének számlájára. Az AfD a pénz visszafizette, de ennek többszörösére büntették, miután a Bundestag hivatala szabálytalanságot állapított meg.

A portál online újságíró iskolát is működtet, könyveket ad ki, és 2017-ben első német partnere lett a Facebooknak, az álhírek kiszűrésére külön részleget tart fenn a Meta támogatásával, és jó néhány vitatott döntés meghozatalában is részt vett, cenzúrával is megvádolták a szervezetet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×