Fél évvel mandátuma lejárta előtt távozhat posztjáról Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután nemrég bejelentette, hogy indul a júniusi európai parlamenti választásokon. A korábbi belga miniszterelnök a Reformer Mozgalom (MR) nevű vallon párt listáját vezeti majd. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazással. Az Európai Tanács elnökének megbízatása két és fél évre szól, de egyszer megújítható. Az Európai Tanács az Európai Unió állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve.

Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: az Európai Tanács mindenkori elnökének legfontosabb feladata, hogy az egyes ügyekben elősegítse a tagországok közötti megegyezést. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a tagállamok kormányfőivel, így megismeri azok álláspontjait, érdekeit, és arra kell törekednie, hogy kompromisszumos megállapodás szülessen a különféle kérdésekben az Európai Tanács ülésein. Fontos közvetítői szerepe van, sőt bizonyos esetekben saját maga is megfogalmazhat javaslatokat – így történt ez 2023 decemberében is, amikor a hétéves költségvetés módosításával kapcsolatban tett ajánlást Charles Michel.

Ennek a pozíciónak azért van nagy jelentősége, mert ha az elnök jól tárgyal, figyelembe vesz valamennyi nézőpontot, akkor a vitás kérdések ideális esetben hamarabb eldőlnek az állam- és kormányfők között. A szakértő hozzátette: az európai parlamenti képviselői poszt összeférhetetlen Charles Michel jelenlegi hivatalával, ezért mondhat le mostani tisztségéről. Ezzel azonban Kalas Vivien szerint „nehéz helyzetbe hozhatja” a testületet, mert

akár több hónapig is elhúzódhat annak a megtárgyalása, hogy ki legyen az utódja,

az EP-választások időpontja viszont már nagyon közel van. A fő kérdés az, hogy a kialakult helyzet, illetve a lehetséges lemondás miatt átmeneti elnököt választanak-e, vagy két és fél éves mandátumban gondolkodnak az illetékesek.

Elfáradt Charles Michel?

Charles Michel megbízatása eredetileg 2024 novemberéig szólt volna az Európai Tanács élén. Az elemző úgy véli, listavezetőként valószínűleg be fog jutni az Európai Parlamentbe, mivel egy elég népszerű belga liberális párt színeiben indul. Ha az esetleges lemondását követően azonnal sikerülne megválasztani a tanács új első emberét, akkor onnantól számítanák a két és fél évre szóló mandátumot. Ezzel azonban egy jelentős változás történne, ugyanis eddig – a mandátum meghosszabbíthatóságának köszönhetően – az Európai Tanács elnökének a megbízatása időben egybeesett az Európai Bizottság mandátumával. A mostani lehetséges idő előtti távozással azonban „csúszás lehet” ebben. Ez azért lehet problémás, mert öt év múlva, amikor újra állandó elnököt kell majd választani,

csak néhány hetük lesz arra a kormányfőknek, hogy konszenzusra jussanak az új vezető személyéről.

Kalas Vivien felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály szerint az Európai Tanács elnöke hivatalosan nem mondhat le a tisztségről, nem szerepel ezt lehetővé tevő pont az eljárási szabályzatban, de ettől függetlenül vélhetően „meg fogják tudni oldani azt, hogy Michel távozhasson a pozíciójából”.

A szakértő szerint az állhat a lemondásának a hátterében, hogy „belefáradt” az elmúlt csaknem öt év küzdelmeibe, és most lehetőséget lát arra, hogy a politikai karrierjét a következő öt évben egy másik biztos pozícióban, valamivel nyugodtabb körülmények között vigye tovább. Mint mondta, sokakat meglepett, hogy „egy mezei európai parlamenti képviselőségért feladja az Európai Tanács elnöki posztját”, de valószínűleg ő már a jövőjét tervezi, és egyes híresztelések szerint

uniós biztos szeretne lenni a belga kormány megbízásából.

Charles Michel neve korábban felmerült az Európai Bizottság lehetséges leendő elnökeként is, Kalas Vivien azonban nem tartja valószínűnek, hogy elnyerheti ezt a pozíciót.

Ki lehet az utód?

Az Európai Tanács új elnökének egy olyan politikusnak kell lennie, aki megfelel a többség elvárásainak, igényeinek. Természetesen sokk függ attól, milyen eredmények születnek majd a júniusi európai parlamenti választásokon. Hagyományosan mind az Európai Tanácsban, mind az Európai Bizottságban a legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártcsaládokból választanak ki politikusokat a legfontosabb pozíciók betöltésére.

Az ET új vezetőjét minősített többséggel választják majd meg. A testületnek 2009 óta van saját elnöke, és az elmúlt három alkalommal valamennyiszer egy kisebb országból került ki az érintett. Ez jól mutatja, hogy az utóbbi években nagyon figyeltek arra a kormányfők, hogy ne egy nagy, befolyásos tagország politikusát válasszák meg az Európai Tanács első emberének. Azonban ebben a szemléletben is jöhet egy jelentős változás, ugyanis egyre többen rebesgetik azt, hogy

Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke jó eséllyel pályázhat az ET élére.

Kalas Vivien szerint ő „merően új irányvonalat szabna a testületnek”.

Felkészül a magyar miniszterelnök?

Fontos tudni, hogy ha az illetékesek nem tudnak megegyezni az új elnök személyéről, akkor az eljárási szabályzat alapján az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő ország vezetője veszi át ideiglenesen az irányítást. Márpedig júliustól Magyarország lesz az EU soros elnöke, vagyis

adott esetben akár Orbán Viktor is betöltheti átmenetileg az elnöki tisztségét.

Charles Michel azonban nemrég jelezte, hogy egyszerű többséggel is meg lehetne változtatni ezt a szabályt. Kalas Vivien ugyanakkor úgy véli, ez nem történik meg, ugyanis ebben az esetben „politikai motiváltságú döntés” születne, ami szerinte „nem szerencsés és rossz precedenst teremtene”. A másik kizáró ok, hogy akkor rövid időn belül találni kellene egy ideiglenes elnököt, ami az elemző véleménye szerint nem valósítható meg a gyakorlatban mindössze néhány hét alatt.

Kalas Vivien végül elmondta: ha sikerül új elnököt választani, akkor nem okozhat különösebb problémát az Európai Unió működésében ez az átmeneti időszak, mint ahogy az sem jelentene akadályt az ügyek intézésében, illetve az európai integráció előrehaladásában, ha Orbán Viktor lenne az Európai Tanács ideiglenes elnöke.

Mint fogalmazott, inkább a partnerek reakciójától és együttműködési szándékától függ, hogy például az integrációs folyamatok zavartalanul mehetnek-e tovább. Az tehát egy nagy kérdés, hogy ebben az esetben mennyire akadályoznák a magyar miniszterelnök munkáját egyes tagállamok vezetői.

Az elemző szerint kulcskérdés, milyen témák kerülnek előtérbe az európai parlamenti választások előtt, ugyanis úgy tűnik, Charles Michel esetleges lemondása, illetve az utódjának a megtalálása elvonja bizonyos tagállamok vezetőinek a figyelmét más fontosabb ügyekről.