Az EU Tanácsának elnöksége fontos szerepet játszik Európa stabilitásában és működésében. Az elnökségi feladatokat mindig egy tagállam látja el. Az egyes országok félévente felváltva kapják meg a soros elnökséget, ez azt jelenti, hogy a 27 tagállam mindegyikére sor kerül, mégpedig 13 és fél évente. Az elnökség vezeti a Tanács, a bizottságok és a munkacsoportok legtöbb ülését. Fontos kivétel ez alól a Külügyek Tanácsa, amelynek üléseit mindig az EU öt évre megválasztott külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti.

A soros elnökségeknek formális és informális hatalma is van. Az elnökség felel a Tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért: biztosítania kell az EU programjainak folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. A többi között az elnökség dönti el, milyen javaslatok kerüljenek a miniszterelnökök évente legalább négyszer megtartott csúcstalálkozóján a vezetők elé, ki mikor szólalhat meg, mit kell előre írásban beadni.

2024. január elsejétől június végéig Belgium az Európai Unió soros elnöke, majd az év második felében Magyarország következik a rotációban.

Gálik Zoltán az InfoRádióban elmondta: az Európai Unió nagy változások és komoly feladatok küszöbén áll, ugyanis számos válságot egyszerre kell kezelnie a közeljövőben. Belgium január elsején Spanyolországtól vette át a soros elnökséget. Az egyetemi docens közölte: a következő hónapokban irányadó stratégiai célokat kell megfogalmaznia a soros elnökségnek, hogy a válságok ne gyűrűzzenek tovább, de fontos feladat lesz az Európai Unió jövőjével kapcsolatos legfontosabb teendők lefektetése is, vagyis előtérbe kerülnek a külpolitikai kérdések.

Belgium soros elnöksége alatt tartják az európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között. Ugyancsak kardinális feladat lesz ezeknek az előkészítése, és az elnökségnek kell majd vigyáznia arra, hogy

a választásokat a törvényeknek megfelelően, tisztán rendezzék meg, továbbá adott esetben a külföldi beavatkozás lehetőségének elhárítására is figyelnie kell.

Gálik Zoltán hozzátette: mindezek mellett rengeteg olyan külpolitikával kapcsolatos kérdés van még, amelyek a következő időszakban döntően érintik majd az Európai Unió belső működését. Példaként megemlítette az Ukrajnának szánt európai uniós támogatások előkészítését, valamint az Ukrajna későbbi lehetséges uniós csatlakozásával kapcsolatos stratégiai intézkedések kidolgozását, a bővítési folyamat ellenőrzését. A szakértő kiemelte, hogy az EU fontos célként tűzte ki Ukrajnával kapcsolatosan a csatlakozási tárgyalások elindítását, amiben most a belga soros elnökségnek is lesz számos feladata.

A soros elnökség hatáskörébe tartozik majd még az Egyesült Királysággal korábban kötött szerződések felülvizsgálata, a Svájccal kapcsolatos bilaterális szerződések átgondolása, továbbá a transzatlanti, valamint a Kínával való nemzetközi, gazdasági kapcsolatok sarokköveinek megállapítása.

Középpontban az EU jövőképe

Gálik Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a következő hónapokban jelentős intézményi döntések is várhatók, az EU stratégiai jövőképével kapcsolatban megkezdődik a 2024–2029-es időszak előkészítése, hiszen új bizottság és új parlament alakul meg.

Az intézményi átalakítások alapjait le kell fektetni és az EU jövőjével kapcsolatban nagyon fontos lesz, hogy milyen alapelveket dolgoznak ki.

Ezen teendőkön kívül a belga elnökségnek kell megfogalmaznia a kohéziós, regionális politikai célkitűzéseket is, ami szintén nagyon fontos valamennyi tagállam szempontjából.

Komoly feladatok várnak Magyarországra is

Júliusban Magyarország veszi majd át a soros elnökséget, így természetesen a magyar kormánynak folyamatosan tartania kell a kapcsolatot a belgákkal, számos tárgyalás, egyeztetés vár a felekre év közben. Bár az Európai Uniónak már van állandó elnöke is, aki részt vesz a koordinációban és segíti az államok munkáját, mindig figyelnek egymásra az egymást követő elnökségek. Gálik Zoltán elmondta: a tradíció szerint együtt kell működnie Belgiumnak és Magyarországnak, főleg a mostani időszakban, amikor „kritikus év előtt áll” az Európai Unió. Az EP-választásokat követően az intézményi és a személyi kérdések kerülnek majd előtérbe, ebben pedig kulcsszerepe lesz a magyar elnökségnek.

Az pedig Belgium és Magyarország közös felelőssége lesz, hogy ezeknek a folyamatoknak a végigvitele miként alakul.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács mindenkori elnöke nagyon fontos, meghatározó politikai szereplő, a soros elnökség mint intézmény viszont Gálik Zoltán szerint „halványan, de háttérbe szorult a lisszaboni szerződés óta”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „továbbra is megvan a súlya, hiszen számtalan nyitott dosszié van az Európai Unióban, melyeknek a végigvitelét az aktuális soros elnökség végzi”. Mint mondta, rengeteg olyan kardinális kérdés van az EU-ban, amelyeknek a személyes megbeszélése „túlmutat az elnök lehetőségein”, ezért ezekben a helyzetekben „a súlypontokat jól hangoló elnökséget mindenképpen szívesen lát az Európai Unió”. Az EU Tanácsának soros elnöksége tehát jelentős koordinációs szerepet tölt be továbbra is, ebből a szempontból nem került háttérbe.